Idén szeptemberben, a Műcsarnokban rendezték meg –az előző gondolatköréhez szorosan kapcsolódó – második aukciót, amelyen autistaotthonok alkotóinak művei kerültek kalapács alá. A siker most sem maradt el: több mint 26 millió forintot fordíthatnak részben az otthonok további fejlesztésére, részben a fogyatékkal élőnek mondott tehetségek ösztönzésére.

Össze kellett szednünk a bátorságunkat, hogy a 2008-as kezdeményezést, 2010-ben egy újabb rendhagyó programmal folytassuk – mondja Jaksity György az 2006-ban indult Mosoly Otthon Alapítvány alapítója, a Concorde-csoport elnöke. Másolható, követhető példát sehol sem találtunk a világban, így magunknak kellett kitalálnunk hogyan kapcsolható össze hoszszabb távon is a két ügy.

Ötletbörzék

A kreatív ötletek tulajdonképpen logikusan következtek az első aukció alapgondolatából. A kezdeményezők gondot fordítottak arra, hogy mindazok, akik résztvettek az első árverésen ne csupán egyetlen alkalommal találkozzanak egymással, hanem folyamatosan nyomon követhessék egymás életét. Így a licitáló üzletemberek és a támogatásból részesülő képzőművészek időt szánjanak arra, hogy részt vegyenek az autistaotthonok életében, megnézzék milyen munka, folyik az intézményekben, sőt az alkotók indíttatva érezzék magukat, hogy az ott élők művészi ambícióit segítsék. Ebből a közös élményből formálódott ki az elképzelés a második árverés megtartására. Ez az aukció már több volt egyszeri eseménynél – hangsúlyozza Jaksíty György –, olyan közönség találkozott itt, amely már az első aukción történő részvételével nagy segítséget nyújtott abban, hogy belevághassunk a következő fázisba.

A Mosoly Otthon alapítvány, az 1996-ban indított Mosoly Alapítvány „csoporthoz” tartozik, melynek 14 éves tevékenységére egyébként ugyanez a filozófi a jellemző: kreatív ötletek felkarolása, amelyek újabb és újabb kezdeményezéseket indíthatnak el. Ennek a metódusnak talán egyik legismertebb példája a 11 éve létrehozott Bátor Tábor amelynekegész története azt bizonyítja egy jól megválasztott célhoz lehet megnyerni támogatókat: nem csak a megvalósítás anyagi fedezetét biztosító vállalkozásokat és magánembereket, hanem olyan önkéntes segítők százait, akik ellenszolgáltatás nélkül mozdítják elő a nemes ügyet.

Nem pénzen múlik…

A civil kezdeményezések elindítása óriási felelősséget jelent – mondja Jaksity György. Mindenekelőtt meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a program, amelyet elindítunk fontos és jó társadalmi célokat, szolgál. Ez az az alap, amelyre építkezni lehet. Sokan hiszik, hogy a legnehezebb egy-egy akcióhoz megszerezni a szükséges pénzt, azt az anyagi támogatást, amely a meghirdetett projekt megkezdéséhez és későbbi fejlesztéséhez szükséges. Holott ha bizonyítani tudjuk, a társadalmi befektetés hasznosságát, ha számot tudunk adni minden forintról, amelyet az eredeti célok megvalósítására fordítottunk, akkor meg lehet nyerni a potenciális támogatókat.

A hazai vállalkozások jó része ma már ennek a koncepciónak jegyében fogalmazza, meg leadprogramjait, CSR-stratégiáját. A Concorde elnöke szerint ez komoly fejlődés az egy évtizeddel ezelőtti helyzethez képest, amikor még az ad hoc jellegű támogatások, adományozások domináltak s a vállalatok sokkal kevésbé vették figyelembe, hogy az a „szociális kvóta „amelyet gazdasági eredményeik függvényében megszavaztak, mennyire szolgálja a társadalom hosszú távú érdekeit.

Terápiák és találkozások

A példák, amelyeket említ ezt a filozófiát, erősítik. A Mosoly Alapítvány alapítása óta foglalkozik az élményterápia, egészségügyi és társadalmi – szociális hasznával. Ebből elmélyült pszichológiai elemzések után bontakozott ki többek között a meseterápia, a fotó-projekt, amelyeket ma már több vállalat vett fel CSR-programjába. A Mosoly Otthon Alapítvány az autistaotthonok foglalkoztatási problémáiból kiindulva jutott el egy olyan (gyógy-)növénytermesztési program koncepciójához, amely nem csupán munkalehetőséggel, hanem gazdasági haszonnal is biztat hazai és külhoni piaci értékesítések révén.

Magyarországon egyelőre hiányzik az az audit rendszer, amely a különböző alapítványok tanúsításával objektív képet adna a civil kezdeményezések valós és reális célkitűzéseiről, s alkalmas lenne a támogatásra vállalkozó cégeknek pontos pénzügyi információkkal szolgálni. A mosolyos cégek ezért indulásuk óta különös figyelmet fordítanak arra, hogy a támogatók minden egyes forint útját pontosan lássák és programjaik társadalmi létjogosultságát megfelelően alátámasszák.

Néhány példát soroltunk csupán arról, hogyan kezd terebélyesedni a CSR ma Magyarországon. A lényeg: katalizátorként működhetnek ebben a fejlődésben azok az alapítványok, amelyek nem versenyezni kívánnak egymással, hanem a kölcsönös együttműködésben találják meg az utat a társadalmi felelősség kibontakoztatásához.