Sokat közeledett a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) álláspontja azóta, hogy idén júliusban az IMF tárgyalódelegációja dolgavégezetlenül utazott haza Budapestről. Most korántsem feszült a viszony – ez derült ki azon a sajtótájékoztatón, amelyet azután tartottak, hogy lezárult egy újabb megbeszélés az IMF és a kormány között. Az egyeztetések most nem a hitelmegállapodás kérdését érintették, a látogatás a szervezet rendes munkarendjének része volt. (Időről időre minden tagországgal tartanak ilyen konzultációt.)

Ismét egy asztalnál a felek – akadt dicséret, de kritika is

Christopher Rosenberg, a tárgyalódelegáció vezetője szerint sokat közeledtek az álláspontok, s a felek egyetértettek abban, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően tartható az idei 3,8, majd a jövő évre vállalt 3 százalék alatti GDP-arányos hiány. Az idei évre 3,5 százalékos inflációt és egy százalékos növekedést számolt az IMF, s a folyó fi zetési mérleg tekintetében is közel azonos eredményre jutottak. 2011-re 2,7 növekedést jósolnak, de hangsúlyozzák: a hosszú távú kilátások több kockázati tényezőt rejtenek, de a növekedés kedvező folyamatok esetén elérheti a 3,5 százalékot is.

Az IMF-delegáció vezetője ugyan megköszönte Kármán Andrásnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkárának a konstruktivitását, ám az egyértelműen dicsérőnek tekinthető szavai itt el is fogytak, miután úgy fogalmazott: a kormány tervei roppant bátrak, ám kockázatosak. Mint mondta, a nagy munkanélküliséget figyelembe véve az egykulcsos adó, bár kívánatos, rövid távon nem kecsegtet komoly foglalkoztatásnövekedéssel. Nem tartja valószínűnek, hogy a tehetősebbek fogyasztásra fordítják majd az így elért extra jövedelmüket, a válság után elképzelhető, hogy ez a réteg inkább megtakarít vagy hitelt törleszt. Márpedig ha nem a fogyasztásukat növelik, akkor nem jön be a kormány számítása, miszerint így generálható a gazdasági növekedés. Éppen ezért az IMF-nél úgy vélik, a költségvetés kiadási oldalán is változtatni kell, hiszen enélkül, az ideiglenes adók kifutása után nagyobb problémák is jelentkezhetnek a deficit terén. Rosenberg nagy problémának tartja, hogy régiós összehasonlításban a kormányzati és önkormányzati szektor kiadásai GDP-arányosan még mindig nagyon magasak nálunk. – Sok kiadáscsökkentő tervet vázoltunk fel a kormánynak – tette hozzá.

Markánsan kritizálta a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos döntéseket is. – A hosszú távú kötelezettségeket rövid távú kiadások fedezetére felhasználni kockázatos. Alááshatja a nyugdíjrendszer biztonságát, ami a környező országokkal összevetve igen stabil volt. Ráadásul a tőkepiacok bizalmát is megingathatja – fogalmazott.

Kármán András államtitkár elmondta: a kormány elkötelezett a válságadók 2012-es kivezetése mellett, s hogy a bankadót is az európában szokásos szintre mérséklik. A tárgyalásokról elmondta: voltak nyitott kérdések, de mivel a megbeszélés egybeesett a költségvetés előkészítésével, ezekről a következő két hétben tájékoztatják az IMF-et, a parlament és kormány döntését követően. Az egykulcsos adóról elmondta az egy fontos, de nem elégséges lépés abban az intézkedéssorozatban, amellyel elérnék a kormányfő által célként kitűzött 10 év alatt létrehozandó egymillió új munkahelyet. Kérdésre válaszolva elmondta: a kormány nem tervez újabb hitelmegállapodással a Nemzetközi Valutaalappal.