Elterelték a magánnyugdíjat
Szentesítette tegnap este az Országgyűlés azt az Orbán Viktor miniszterelnök által két hete bejelentett kormányzati döntést, miszerint 14 hónapra, november elsejétől 2011. december 31-ig havonta 30 milliárdos magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetést felfüggesztenek, és azt, mint járulékot, a Nyugdíjbiztosítási Alap részére utalják. Vagyis: az állam használhatja több mint egy évig az összesen több mint 400 milliárdos magán-nyugdíjpénztári befizetéseket. Az indítványt a Fidesz és a KDNP támogatta.
Ezen túlmenően a T. Ház házszabálytól való eltéréssel – a kormánypártiak mellett a Jobbik voksainak köszönhetően – tegnap pár óra leforgása alatt lefolytatta az általános és a részletes vitát, és meg is szavazta a Selmeczi Gabriella (Fidesz) által jegyzett „a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról” szóló törvényt. (A házszabálytól való eltérés 269 igen és 57 nem szavazatot kapott: a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatta, nemmel voksolt az MSZP és az LMP).
A törvény elfogadásával megnyílik a jelenlegi magán-nyugdíjpénztár-tagok számára az átlépés lehetősége az állami nyugdíjrendszerbe, valamint megszűnik a pályakezdők számára a magán-nyugdíjpénztárba való kötelező belépés. Az érintettek 2011. december 31-ig dönthetnek arról, hogy számlájuk vezetését a társadalombiztosítási (állami) nyugdíjrendszer vegye át.
Ez a lehetőség fennáll azok számára is, akik 2012. január elsejét megelőzően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben magán-nyugdíjpénztári tagságukra figyelemmel részesülnek saját jogú nyugellátásban. A szocialisták kivonultak a szavazásoknál a parlamenti ülésteremből – így tiltakoztak a magán-nyugdíjpénztári tagok jövőjének felélése, „einstandolása” ellen.
A zárószavazás előtt háromórás parlamenti vitát folytatott a T. Ház. Az előterjesztő Selmeczi Gabriella „rémísztő” magán-nyugdíjpéntári eseteket sorolt, például: volt olyan tag, aki tíz év és 640 ezer forintos befi zetés után végül 2700 forintot kapott. – A törvény elfogadása visszaadja mindenkinek a saját pénze feletti rendelkezés szabadságát. Senki sem jár rosszabbul, mindent jóváírnak. Miért fáj ez a szocialistáknak?”
– vetette fel Selmeczi Gabriella. – Ezt az államosítást Orwell is megirigyelhetné – fogalmazott válaszul a szocialista Burány Sándor, és felszólította a kormányt: vonják vissza a törvényjavaslatokat. Szerinte a bűnügyi szakirodalom védelmi pénznek nevezi azt a lenyúlást, amit a Fidesz csinál hárommillió magán-nyugdíjpénztári tag befizetésével. S mindezt miért? Hogy legyen pénzük az új adórendszerre. A mostani államosítással lenyúlt pénzt a Fidesz a gazdagoknak adja oda – mondta Burány Sándor. –Az LMP-s Vágó Gábor úgy fogalmazott: ez egy fércmunka, különösen, hogy a részleteket a kormány majd rendeletekben szabályozza. – Ez ad hoc jogalkotással, sunyin végrehajtott nyugdíjreform, sorozatos alkotmányellenes lépések. A Fidesz számára az MSZP a vörös posztó valójában – tette hozzá. A Jobbik részéről így írták le a magánnyugdíjpénztárak esetét a kormánnyal: „a torreádor bökdösi a bikát, annak már hullik a vére, de mire megy ki a játék pontosan, azt nem tudjuk”. A Jobbik állami felügyeleti biztos kinevezését javasolta, ilyen tárgyú módosító indítványt is előterjesztett. (Ám azt a képviselők többsége leszavazta.)
Aki jövőre a magán-nyugdíjpénztári rendszerből nyugdíjba menne, kevesebb pénzt kapna, mint az, aki az elmúlt 12 évben az állami nyugdíjrendszer keretein belül volt – reagált a vita során elhangzottakra Rogán Antal (Fidesz). Szerinte hiába beszélnek az ellenzékiek alkotmányellenességről, „akkor is ez a lényeg”.
Büntető- és polgári pereket indít az MSZP, ha az Országgyűlés elfogadja a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket érintő törvényjavaslatokat – közölte Szanyi Tibor tegnap, még a parlamenti szavazások előtt. A szocialista politikus szerint ugyanis „hárommillió rendbeli, bűnszövetségben elkövetett hivatali sikkasztásról van szó”. A büntetőjogi kategóriákat végignézve ez egy halmazati eset: ezért mellékbüntetésként kiszabható a hivatalvesztés, és a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztése is. A szocialista politikus kérdésre válaszolva közölte: biztos benne, hogy az érintett hárommillió munkavállaló közül több százezren állampolgári jogon perelnek a jogos tulajdonuk védelmében, de várhatóan az MSZP is több tucat pert indít. Arra, hogy az MSZP kik ellen indít pert, azt felelte: a törvényjavaslatokat megszavazó képviselők, pártok, és a kormány ellen. Szanyi Tibor szerint megáll az a vélekedésük, hogy a kormány a Mol részvényeinek a megvásárlásához keresi a fedezetet.
Az MSZP azt tudatta: népszavazást kezdeményeznek, a magánnyugdíjpénztárak ugyanis az előző években jól működtek, egy éve még 20–30 százalékos hozamot is el tudtak érni. Az MSZP – és az LMP is – felvetette hétfő délelőtt a Sándor-palotában Schmitt Pál köztársasági elnöknek: ne írja alá a törvényeket, kérjen előzetes alkotmánybírósági normakontrollt.
A parlament elfogadta tegnap a lakáshitelesek segítését célzó törvényjavaslatot is. Az elfogadott jogszabály eredményeként a lakossági lakáshitelezés folyamata korrektebb és az ügyfelek számára átláthatóbb lesz. A devizaalapú kölcsönök törlesztőrészletét például a jegybanki vagy a pénzintézet saját középárfolyamán kell kiszámolni, s jelentősen korlátozták a bankok egyoldalú szerződésmódosítását. (H. B.)
