Az uniós végrehajtó testület szerint a második pillér amúgy segít hosszabb távon fenntarthatóvá tenni a közpénzügyeket. - Tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar kormány meg kívánja nyitni az utat az átlépés előtt a magánpillérből az államiba - jelezte kérdésünkre írásban Olli Rehn pénzügyi biztos sajtóirodája. A brüsszeli vélemény azon a tételen nyugszik, hogy a bizottság támogatja a második pillér, azaz a kötelező magánnyugdíjpénztár megerősítését, mert az hozzájárul az államháztartás fenntarthatóvá tételéhez.

A nemrégiben három biztos – Olli Rehn, Micheael Barnier belsőpiaci és Andor László foglalkoztatási – szerkesztésében megjelent Zöld Könyv követendő példaként említi a magyar nyugdíjreformot, ideértve a 2009-es intézkedéseket is, amelyek nyomán a 2060-ig kivetített közkiadások valamelyest csökkennek a GDP-hez mérten. Ha érdemben módosul a két pillér viszonya, netán a magán elhal, akkor persze a számítást nyilván újra el kell végezni. Egyébként a nyugdíjreformot általában is pozitívan emlegetik Brüsszelben, legutóbb Rehn is ekként nyilvánult meg június ban, amikor a piacokat nyugtatni kellett a szerencsétlen magyar megjegyzések miatt, amelyek az ország pénzügyi helyzetét a göröghöz hasonlították.

A bizottság lapunknak küldött véleménye utal arra is, hogy egyelőre nem világosak a nyugdíjpénztárbanmaradásnak, illetve az átlépésnek a feltételei. Ám a tagok csak részletes tájékoztatás alapján dönthetnek megalapozottan. Például tudniuk kellene, hogy az átlépők mennyivel több nyugdíjra számíthatnak, a maradók milyen kompenzációt kapnak az utalás átmeneti felfüggesztéséért.

Az már megint más kérdés, hogy a meghirdetett magyar program nyomán miként alakul a deficit- és adósságszámítás. A magyar konvergenciaprogramok nyomán kialakított ajánlások egyrészt strukturális reformokat sürgetnek, s a reform kivezetése aligha számíthat reformnak, másrészt óvnak az egyszeri tételek alkalmazásától a deficitcél elérése érdekében. A gazdasági válság szorításában azonban számos tagállam bevetett rendkívüli bevételnövelő eszközöket.

Az MNB elnökének drasztikus fizetéscsökkentése a jegybank működési függetlenségét érinti brüsszeli és frankfurti nézetek szerint, de úgy tudjuk, az októberi jogsértési csomagba a bizottság ezt az ügyet még nem teszi be, mert elvileg az Európai Központi Bank (EKB) hivatalos véleményére vár. Az EKB azonban már közzétette jogi álláspontját, ám úgy tudjuk, hogy Brüsszel még egyeztet Frankfurttal. A válságadók nyomán viszont az illetékes biztos irodája információt kért a magyar kormánytól a távközlési cégekre váró pluszterhekről. Az uniós szabályozás szerint ebben a szektorban különadó csak az ágazat működésének javítására vethető ki.