– A jelenlegi hárompilléres nyugdíjrendszer elősegíti a kockázatok megosztását, összességében biztonságosabb, kiszámíthatóbb nyugdíjakat eredményez. A költségvetés folyó fi nanszírozásának problémáit még átmenetileg sem szabad a nyugdíj-megtakarítások terhére orvosolni – jelentette ki a monetáris tanács tegnapi kamatdöntő ülése utáni sajtótájékoztatóján Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Simor András szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer megosztja a kockázatokat

Azzal egyetért, hogy a magánnyugdíjpénztárak hatékonysága és teljesítménye jogosan kapja a kritikát, ugyanakkor szerinte a hiányosságokat nem a rendszer felszámolásával, hanem szabályozói eszközökkel, a verseny erősítésével célszerű kezelni. Ennek a magánnyugdíj-pénztári rendszer fenntartása mellett a működési költségek csökkentésére és arra kellene irányulnia, hogy emelkedjenek a portfóliók reálhozamai.

Az elnök felsorolt néhány érvet a magánnyugdíjpénztárak mellett: képesek függetleníteni a nyugdíjkifizetéseket és a rendszer fenntarthatóságát a demográfiai folyamatoktól, így lehetővé teszik, hogy a nyugdíjrendszer az idősek arányának várható növekedése mellett is kiszámítható és stabil maradjon. Másrészt nagymértékben korlátozzák annak a lehetőségét, hogy az állam rövid távú politikai vagy költségvetési érdekek mentén időről időre változtasson a nyugdíjrendszeren, és így csökkentse a jövőbeli nyugdíjkifizetések biztonságát, kiszámíthatóságát.

Simor András egy másik érdekes szempontra is felhívta a figyelmet. Mint mondta, az elmúlt években a nyugdíjpénztárak voltak a 10–15 éves lejáratú magyar állampapírok és jelzáloglevelek vevői. (Mellékesen megjegyezte, nem véletlen, hogy a kormány bejelentésének hatására az elmúlt hónapban jelentősen nőttek a hozamok.) Amikor az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) elkészítette háromszázalékos finanszírozási tervét, azzal számolt, hogy a magánnyugdíjpénztárak 360 milliárd forintos tagdíjbevételéből vélhetően 180 milliárd forint állampapír-keresletként jelentkezik. Azzal, hogy a kormány azt a pénzt egyenesen a költségvetésbe irányította, elszívta a piacról ezt a befektetni való pénzt. Most törhetik a fejüket, hogy honnan teremtik elő ezt az eredeti tervükhöz képest kieső összeget.

Vannak más megoldandó talányok is. Az MNB monetáris tanácsa ugyanis 5,25 százalékon tartotta az alapkamatot, per pillanat ugyanis még nem tudták számszerűsíteni a bejelentett kormányzati intézkedések hatásait az inflációra, a gazdasági növekedésre. Ezek a számok a novemberi kamatdöntéskor már minden bi zonnyal rendelkezésre állnak, és befolyásolhatják is a tanácsot.

Simor András azt azért megelőlegezte, hogy mind a fogyasztói árakra, mind a gazdasági növekedésre jelentős hatással lehetnek az intézkedések. Rövid távon az ágazati különadók például teljes bizonyossággal megjelennek majd az árakban. A kérdés csak az, mekkora mértékben hárítják a lakosságra a cégek. Szerinte a kereskedelem az alacsony árrés és a nem túl jó jövedelmezőség miatt valószínűleg jobban hárít majd, mint a távközlési vagy az energetikai szektor. A gazdasági növekedésben ugyancsak rövid távon a személyijövedelemadó-változások pozitívan is hathatnak, hiszen több pénz jut fogyasztásra. Mivel azonban a jogszabályok a magasabb fizetésűeknél hagynak több pénzt, amit ők nem feltétlenül költenek el, a megtakarítások is növekedhetnek. Ezeket a pozitívumokat azonban ellensúlyozza, hogy az állami szektorban elbocsátások és szigorúbb bérezési politika várható.

– Ráadá sul – tette hozzá az elnök – a cégek körében készült felmérés szerint 40 százalékuk még nem döntötte el, hogy milyen béremelést hajtson végre jövőre: az eredetileg tervezettet vagy alacsonyabbat amiatt, hogy az szja-változások miatt úgyis többet keresnek alkalmazottaik. Hosszabb távon a különadók visszafogják a vállalati beruházásokat, és elbizonytalanítják a befektetőket. Az szja miatt azonban növekedhet a munkakínálat és az aktivitási ráta is.

Simor András szerint az intézkedéseknek van másik hátulütőjük is: úgy támogatják a következő évek hiánycéljainak elérését, hogy közben csökkentik az államadósság finanszírozásának fenntarthatóságát. Szerinte 2012 után újabb strukturális kiigazításokra lesz szükség.