Minőségromlás előtt a közszféra
– A korábbi hónapokhoz képest nőtt az államigazgatásból érkező aktív álláskeresők száma, és a folyamatnak nincs vége, az elbocsátások ugyanis még tartanak – mondta a Népszabadságnak Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke. Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató foglalkozáspolitikáért felelős kutatásvezetője ezt úgy fogalmazta meg, hogy zajlik az államigazgatási foglalkoztatás szétzilálása.
– Korábban a közszolgálat vonzó volt azoknak is, akik a ma gánszektorban megállták volna a helyüket, ám őket az új kormány sorra leépíti – magyarázza Adler Judit. Maximálták a felmondási időt, extrán megadóztatják a végkielégítéseket, csökkentették a cafetériát, megnyirbálják a szociális csomagot, és már maga a foglalkoztatás biztonsága sem egyértelmű. A kutatásvezető szerint az, hogy ennek még nincs kézzel fogható látszata a közigazgatásban, csupán annak tulajdonítható, hogy a válság miatt mindenki ragaszkodik az állásához, és főképp ahhoz, hogy a hónap elején a folyószámlájára megérkezzen a fizetése.
Csaposs Noémi hozzátette: inkább azokat érdekli, hogy miként változott a végkielégítések adóztatása, akiket épp elküldenek. Akik most érkeznek a magánszférából, hozzá vannak szokva, hogy ott nem jellemző a nagyvonalú végkielégítés.
Adler Judit szerint a kormány intézkedései hosszabb távon minőségi romlást eredményenek. A recesszió múltával ugyanis a jó munkaerő el fogja hagyni a közszférát, és oda megy, ahol megfizetik és megbecsülik. A diplomások közül is azok választják majd a köz szolgálatát, akik máshol nem kapnak munkát, vagy éppen különösen elhivatottak. Csaposs Noémi hozzátette: azért olyanok is vannak, akiket sem a jó bér, sem a biztos állás nem vonz, mert minden körülmények között távol akarnak maradni a politikától – bár ők vannak kevesebben.
És hogy mit hoz a jövő? Ha igaz, amit a kormány ígér, akkor a költségvetési intézményeknél és az önkormányzatoknál is komoly leépítések várhatóak, jóval nagyobb mértékűek, mint idén az első nyolc hónapban. Ráadásul elvileg a vállalkozói szerződések arányát is jelentősen csökkentették, így nehéz azt a korábbi gyakorlatot követni, hogy elbocsátanak valakit, majd más jogviszony formájában, szerződéses konstrukcióban visszafoglalkoztatják. Adler Judit szerint egyvalami biztos: a hiánycélokat tartani kell. A válságadókat kivetette a kormány, a következő körben gyors eredményt a költségvetési szféra megszorításával, korlátozásával tud elérni.
Ausztria mindenáron megvédi munkavállalóit
Nem igazán nyugodt Ausztria amiatt, hogy jövő május elsején korlátozás nélkül meg kell nyitnia munkaerőpiacát az új EU-tagállamok, így a magyarok előtt is. A nyitást követően az említett országok polgárai munkavállalási engedély nélkül is egyenrangúak lesznek a helyi dolgozókkal. Az osztrák kormány a bérek drasztikus esésétől tart, s már most azon gondolkozik, miként kezeli majd az országba áramló olcsó munkaerőt.
A tervek szerint a szociális és bérdömping megakadályozásáról szóló törvény a munkaerőpiac megnyitásával egyidejűleg lépne hatályba. A tervezett jogszabály nemcsak azon külföldi vállalkozásokra lenne érvényes, amelyek Ausztriában foglalkoztatják saját tagállamuk munkavállalóit, hanem az osztrák cégek ellenőrzésére is kiterjedne. Utóbbit azzal indokolják, hogy a képzetlenebb osztrák munkavállalókat drámaian érintené a külföldről beáramló olcsó munkaerő, amely miatt ők fokozott „bérnyomás” alá kerülnének.
Emellett kibővítenék az osztrák munkaügyi ellenőrző szerv hatáskörét, így az illegális foglalkoztatás mellett a munkabérre vonatkozó rendelkezések betartását is vizsgálhatná. Azok az osztrák vagy külföldi cégek, amelyek megsértik a törvényben vagy szakszervezeti megállapodás szerint megállapított minimálbér-fizetési kötelezettségüket, vagy nem tudják a hatóság rendelkezésére bocsátani a szükséges német nyelvű iratokat, esetenként 500 euró és 50 ezer euró közötti bírságot is kaphatnának.
– A külföldi vállalkozásokra vonatkozó szigorítások EU-jogi szempontból is számos kérdést vetnek fel, így a tervezetet nagy figyelem kíséri Ausztriában – emeli ki Ladi Tímea, az enwc nemzetközi jogi tanácsadó iroda jogásza.
A tervezett, igen szigorú törvény hatálybalépése mind a külföldi, mind pedig a belföldi vállalkozások számára megnövekedett adminisztratív költségekkel járna, így a magyar vállalkozásoknak is érdemes felkészülniük erre – figyelmeztetett a közösségi jogász. (Sz. B.)
