A válság nem hozta meg a várt megtisztulást a hazai gazdasági társaságok körében, sőt a helyzet további romlása borítékolható – derült ki a céginformációval, hitelbiztosítással és a követeléskezeléssel foglalkozó Coface ügyvezető igazgatójának szavaiból. A 2010. első háromnegyed évéről számot adó Kárpáti Gábor egyetlen pozitívumot tudott felhozni, miszerint a fizetésképtelenségi eljárások növekedési üteme 18 százalékra „szelídült” 2009 hasonló időszakához képest. A 24,4 ezer érintett cég az 540 ezerre rúgó és folyamatosan gyarapodó magyarországi társas vállalkozások 4,5 százalékát teszi ki, de az év végére arányuk könnyen 6 százalékosra nőhet.

A bedöntött, majd főnixként, hasonló tulajdonosi körrel, csak más néven feltámadó cégek rákos daganatként fertőzik a hazai gazdaságot, s jelentős szerepük van abban, hogy az ország kockázati besorolása a Cofacenál két fokozatot is romlott, s a befektetésre még éppen ajánlott kategória határára süllyedt. A régióban egyedül Románia kockázati besorolása rosszabb.

Az okok közül Kárpáti Gábor a cégalapítás megkönnyítésével való tömeges visszaélést, az elképesztően magas „vállalkozási hajlandóságot”, az évek óta romló fizetési morált és a gyenge hitelezői védelmet emelte ki. A lánctartozás megmételyezi a cégek egymás közötti kapcsolatát: a halasztott fizetés általánossá vált, s a cégek harmada akkor sem fi zet határidőre, ha tudna, mert a szabályozás ezt nem szankcionálja.

A banki likviditás és kockázatvállalás hiánya miatt gyakorlatilag a cégek egymást finanszírozzák, a szállítói hitelezés 80 százalékos részarányt képvisel az egymás közötti üzletek finanszírozásában. Nem véletlen az sem, hogy a fizetésképtelenségi eljárások között 54 százalékos arányával kiemelkedő népszerűségnek örvend a hitelezők által elindított felszámolás. A tulajdonosok által kezdeményezett – többnyire szintén a fizetésképtelenség miatt elindított – végelszámolások 44 százalékos aránya csalóka, hiszen egy ponton ezek törvényszerűen felszámolásba csapnak át.

Kérdésünkre Kárpáti Gábor elmondta: nálunk még az egy százalékot sem éri el a felszámolások során a hitelezők kielégítési aránya. Bár a csődtörvény módosítása óta eltelt egy évben ötszörösére, 270-re nőtt a csődvédelmet kérő vállalatok száma, ez önmagában nem sokat jelent. A szabályozás miatt még mindig sokkal egyszerűbb és kényelmesebb felszámoltatni, mint megmenteni egy céget. A Coface szerint sok függ a kormány jövőbeni gazdaságpolitikájától, ám nagy exportpiacaink felvevőképességének bizonytalan növekedése erősen behatárolja a magyar cégek lehetőségeit. A válságadók közül egyedül a hipermarketadó okozhat némi átrendeződést a szektorban, de ezt Kárpáti minimális mértékűnek nevezte. Úgy vélte, hogy a nagy láncok nem tudják az amúgy is sanyargatott beszállítóikra ráterhelni a pluszterhet, ezért felfelé, a fogyasztók irányában nagyobb sikerrel próbálkozhatnak. A társasági adó 19-ről 10 százalékosra való csökkentése sem érinti a hazai cégek szaporodási kedvét, inkább arra lehet számítani, hogy a meglévő vállalkozások megerősödnek a náluk hagyott adó következtében.

Fizetési határidő: 30 nap

A kisvállalkozások életében valódi fordulatot hozhat az Európai Parlament által szerdán megszavazott, a tanáccsal már egyeztetett új irányelv, amely alapszabályként a fizetési határidőt 30 napban rögzíti, a késedelmi kamatot pedig az EKB alapkamatánál nyolc százalékponttal magasabban állapítja meg. A késedelmes fizetések, és határidőn túli tartozások megszüntetését célzó direktívát a tagállamoknak két éven belül át kell ültetniük a nemzeti joganyagba. (Brüsszeli tudósítónktól)

A fizetésképtelenség ágazati megoszlásában meglepetések nincsenek, a háromnegyed éves statisztika szerint az építőipar vezet 19 százalékos részaránynyal, majd a kis-, illetve nagykereskedelem következik (12,5, illetve 12,1 százalék), de feljött az ingatlangazdálkodás (7,2), a turizmus és vendéglátás (6,2), és a gépjárműipar (5,0) is.