Egyre több a betegségmegelőzést, a gyógyhatást, fogyást, ígérő étrendkiegészítő „csodaszerekkel”, illetve hiszékeny ügyfeleket hitellel kecsegtető, ám őket becsapó fogyasztói csoportokkal szembeni eljárások száma és a velük szemben kiszabott bírságok mennyisége – derül ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) éves jelentéséből, amelyet hétfőn egyhangúlag fogadott el az Országgyűlés. A piaci verseny szorításában néha félrevezető hirdetésekkel élő kereskedelmi láncok, szolgáltatók tevékenységéhez képest ezek a vállalkozások teljes tevékenységüket a fogyasztók becsapására építik. A GVH tavaly már 906 millió forintnyi bírságot szabott ki a fogyasztót megtévesztő vállalkozásokra. Túl ezen, a hivatal összesen 6 milliárd forint versenybírságot rótt ki, amelynek döntő hányadát, 5 milliárd forintot a tavaly leleplezett nagy kartellügyek adták.

– A GVH mindvégig távol tudta tartani magát a politikai és gazdasági lobbierők befolyásától – hangsúlyozta a hivatal 20 éves fennállásáról szólva Nagy Zoltán, a rövidesen leköszönő elnök a születésnapi konferencián. November elsején új elnöke lesz a hivatalnak: Orbán Viktor miniszterelnök még augusztusban jelentette be, hogy Juhász Miklós ügyvédet jelöli a hivatal élére.

A GVH berkeiben két évtized alatt 6500 jogszabálytervezetet véleményeztek, évi átlagban háromszázat. Ugyanakkor Nagy Zoltán szerint a jogalkotók gyakran megpróbálják megkerülni a hivatalt, így csak tavaly 77, előlük eltitkolt jogszabályt számoltak össze a munkatársaival.

A konferencián felszólaló Chikán Attila – az első Orbán-kormány első gazdasági minisztere – szerint az eltelt 8–10 év rövid távú döntései eredményezték azt, hogy míg Magyarország 2001-ben a világ 28. legversenyképesebb gazdasága volt, mára az 52. helyre estünk vissza. Chikán szerint hosszú távú, komplex programra van szükség a versenyképesség erősítéséhez, azonban a kormány jelenlegi intézkedései egyelőre inkább csak tűzoltásnak hatnak, a költségvetési hézagok befoltozására szolgálnak, ugyanakkor éppen a fejlesztendő gazdaságból vonják ki a pénzt. A hoszszú távú program kialakításának nehézsége, hogy hiányzik a megfelelő intézményi háttér – szerinte a jelenlegi minisztériumi struktúra nem alkalmas egy ilyen program kimunkálásához.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára bejelentette, hogy az év végéig összeállítanak egy hosszú távú versenyképesség-javító programot. A konkrét célkitűzések között az adórendszer egyszerűsítését, az adminisztrációs terhek csökkentését, a pályázati rendszer refromját említette. Utóbbi jelenleg a vállalkozások helyett a pályázatíró cégek érdekeit szolgálja, így nem véletlen, hogy nálunk az uniós támogatásból mindössze 16 százalékot sikerült gazdaságfejlesztésre fordítani.