Mint a tanácskozáson részt vevő források jelezték, a franciák és az olaszok elérték, hogy a stabilitási paktum reformja ne tartalmazza még a félautomatikus büntetést sem. A bizottság szeptember végi jogalkotási javaslataival szemben az eurózóna tagországainak egy része sikerrel lobbizott, vagyis a büntetés kezdeményezése előtt hat hónapnyi türelmi időt iktatnak a rendszerbe. Továbbá, az államadósság megfelelő iramú csökkentésére még egy számbavételi módszert is kidolgoznak, vagyis nem csupán a GDP hatvan százalékát meghaladó rész évi ötszázalékos csökkentése jöhetne szóba, hanem egy másik számítás is, amelynek részleteit még ki kell dolgozni.

A tanács elnöke, Herman Van Rompuy által vezetett pénzügyminiszteri munkabizottság anyagában nem szerepel a GDP 0,2 százalékát elérő kamatozó, nem kamatozó betét, illetve pénzbírság, mint büntetési tétel, de a tagországok nem ellenzik, hogy ez megjelenjen majd a közös joganyagban. Egyetértés van a tekintetben, hogy már jövőre megkezdődjön a gazdaságpolitikai tervek egyeztetése, s hogy a túlzottdeficit-eljárásokat nemcsak akkor indítják meg, ha a hiány túllépi a GDP három százalékát, hanem akkor is, ha az adósság hatvan százalék fölött van. A reform zöme csak 2012 elejétől lépne érvénybe.

A németeknek nem tetszik a puhítás, de Angela Merkel kancellár megegyezett Nicolas Sarkozy francia elnökkel, hogy mindketten szorgalmazzák a lisszaboni szerződés módosítását. Ami viszont nem lesz egyszerű feladat, minthogy már 2013-ban meg kéne ejteni, például a horvát csatlakozási szerződéssel együtt ratifikálhatná minden tagország. Berlin nem akarja ugyanis meghoszszabbítani a görög válság nyomán felállított 440 milliárd eurós, három évre szóló stabilitási alap működését, hanem rendezett államcsődeljárást akar –ehhez viszont hozzá kell nyúlni az alapokmányhoz.