A fürdőberuházásokkal nem lehet befürödni
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt vizsgálta, hogy a megvalósult szálloda-, fürdő- és vonzerőfejlesztések milyen hatással voltak környezetükre. Illetve azt is, hogy a támogatott beruházások milyen más beruházások létrejöttét generálták.
A tanulmány – adatokkal alá támaszott – megállapításai számos korábban elterjedt nézetet cáfolnak. Mindenekelőtt azt, hogy nem érdemes egymáshoz közeli fejlesztéseket támogatni, mert azok egymás konkurenseivé válnak. Mint kiderült, épp ellenkezőleg működik a dolog: ahol több turisztikai beruházás jött létre, öszszegződött azok hatása, és valamennyi szolgáltatás forgalma növekedett. A legsikeresebbnek épp a nagy beruházási értékű, úgynevezett csomóponti fejlesztések bizonyultak.
Az Állami Számvevőszék Kutató Intézete (ÁSZKUT) turisztikai kutatása során Debrecen, Mezőkövesd, Pécs, Szarvas, Szentgotthárd, Tiszafüred és Orfű került górcső alá, pontosabban e településeken megvalósult két fürdőfejlesztés, illetve rekonstrukció, két új élményfürdő-beruházás, három új, négycsillagos szállodaépítés és egy kis panzió szállodává építése, valamint két vonzerőfejlesztés. A 2001–2009 között támogatott projekteket csak az első teljes év üzemeltetésétől számítva összegezték, és megállapították, hogy összességében 423,2 millió forint adót fizettek be, ebből 45,2 millió forintot helyi adóként.
Tököli László tudományos tanácsadó elmondta, az öszszességében 12,5 milliárd forint tényleges beruházási költség a tíz projekt esetében 12,2 milliárd forint értékű beruházást gerjesztett, és 6,4 milliárd forint közvetett beruházás írható a javukra. A leghatékonyabbnak a vonzerőfejlesztések bizonyultak, ezek körül telepedett meg a legtöbb szolgáltatás. A fürdők és élményfürdők is átlagon felüli értékben vonzottak egyéb fejlesztéseket, együttesen több mint kétszer annyit, mint az új szállodák. A vonzerőfejlesztés, illetve a programkínálat támogatása ráadásul jelentős hatással van a vendégek költési hajlandóságára is. A magyarországi turistaköltések még mindig nagyon szerények, a vendégek ugyanis fejenként kétharmaddal kevesebbet költenek, mint a szomszédos Ausztriában.
A vizsgálat nem igazolta azt, hogy a turizmus a nemzetgazdasági GDP-nél nagyobb ívű fejlődést produkált volna, de ez máshol sincs így, köszönhetően a nagy hozzáadott értéket képviselő iparágaknak. Ugyanakkor jelentős munkahelyteremtő, sőt helyenként lakosságmegtartó hatása miatt, és a bizonyítottan hozadékkal megtérülő, forgalomnövelő hatása miatt érdemes támogatni e fejlesztéseket.