Igaz, a féléves adatok alapján a kitermelés – főként az INA-nak köszönhetően – tovább nőtt. (Az elmúlt öt év során a Szőreg-I. mező kitermelésének megszüntetése és stratégiai tárolóvá alakítása miatt az adat jelentősen vissza is esett.) A 3 milliárd dollárra ígért úgynevezett EBITDA-nyereség 2 milliárd dollár körüli (ez lényegében nem változott 2005 óta), de szintén emelkedik.

A befektetések megtérülési mutatója 2005-höz képest az ígért szint harmadára csökkent. Az ígért fokozatos osztalékemelkedés elmaradt: a társaság – vélhetően a menedzsment és a tőzsdei tulajdonosok igen összetett viszonyai miatt –idén már nem is fizetett osztalékot. Ugyanakkor a töltőállomások száma már jóval meghaladja a – 2005-höz képest duplázódást jelentő – 1500-at, az INA-val együtt számolt finomítók termelése szintén megkétszereződött, az eladósodottság pedig alig haladja meg a tervet. Az általános célokat – költséglefaragás, megfontolt növekedés, gázhálózat-bővítés – szintén tartották: az elmúlt évek során a csoport több nemzetközi érdekeltséggel bővült.

Szakértők szerint meglehetős nehézkes öt év távlatából bizonyos célok teljesültét számon kérni az olajtársaságon. Az élet oly sokat változott azóta, hogy fő szempontnak kétségtelenül nem a számszerű teljesítést tekintik, hanem azt, hogy a vezetés az adott helyzetben jól reagált-e a környezet változására. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a 2006-ban megfogalmazott tervekben 2010-re 34 dolláros hordónkénti olajárfolyamot jósoltak, miközben az most 80 dollár körül mozog. A dollárkurzust viszont meglepően jól, 217-re lőtték be: ilyen árat csak jelentős forintgyengülés hozhat. Mindazonáltal a Mol hivatalosan nem törölte el a 2006-os célokat. Igaz, időről időre azért – érthetően – finomítanak rajta. Már 2007-ben az „organikus fejlődésre”, azaz a meglévő érdekeltségekre helyezték a hangsúlyt, 2011-re 2,9 milliárd dolláros EBITDA-nyereséget ígérve. Ez év áprilisában pedig 2012-re ígértek 4,1 milliárd dollárt.

Maga a Mol nem szívesen nyilatkozik arról, hogy az öt év lejártával mikor készít számvetést és mikor, milyen formában készít esetleg új „ötéves tervet”. Utoljára Hernádi Zsolt, az olajcég elnök-vezérigazgatója lapunknak áprilisban a kérdés kapcsán azt mondta: erről az év második felében döntenek. Információink szerint a folyamat még nem zárult le, és a bejelentésnek – 2006-hoz hasonlóan –egy reprezentatív rendezvény ad majd otthont, 2011-ben.

Jadranka Kosor horvát miniszterelnök nyári budapesti látogatása óta sem személyesen, sem telefonon nem történt újabb tárgyalás közte és Orbán Viktor között – cáfolta az ezzel kapcsolatos horvát lapértesüléseket a magyar miniszterelnök sajtóirodája. A horvát kormányfő korábban közölte, hogy tárgyalni szeretne Orbánnal az INA sokat vitatott privatizációjának felülvizsgálatáról.