Az Európai Unió Leonardo da Vinci szakképzési programjának kifejezetten kis- és középvállalkozásoknak szóló pályázatával tart országos roadshow-t a Tempus Közalapítvány. A cégek ugyanis vagy nem tudnak a lehetőségről, vagy nem érdekli őket, mindenesetre egy kézen meg lehet számolni, évente hányan pályáznak uniós támogatásra ahhoz, hogy külföldön szerezzenek tapasztalatot a szakterületükön. Balla Ágnes, a Tempus Közalapítvány csoportvezetője szerint a hazai kisés középvállalkozások egyszerűen azért nem tülekednek a pályázaton, mert saját fennmaradásukkal vannak elfoglalva, és nem engedhetik meg maguknak, hogy a cégvezető vagy a kevés alkalmazott közül akár egy is kimaradjon a munkából. Pedig – tette hozzá – olyan lehetőség is létezik, amikor mindössze két hétre kell nélkülözni a munkatársakat.

A Leonardo program mobilitási pályázata keretében a cégek 2–26 hetes külföldi szakmai gyakorlatra küldhetik alkalmazottaikat egy európai partnercéghez, ugyanakkor ők is fogadhatnak más országokból szakembereket, gyakornokokat. Ahogyan Balla Ágnestől megtudtuk, vannak ugyan olyan honlapok, amelyeken lehet találni külföldi fogadó partnereket, ám inkább a személyes kapcsolatok – például korábbi közös munka vagy éppen testvérvárosok révén – vezetnek eredményre. Sokan teszik fel a kérdést, miért is éri meg részt venni a programban. A csoportvezető szerint olyan egyértelmű előnyök szerezhetők, mint a nemzetközi környezetben végzett munka, a szakmai ismeretek és készségek fejlesztése, az idegen nyelv, a szaknyelv aktív gyakorlása, és nem utolsósorban szakmai kapcsolatok kiépítése. Balla Ágnes szerint a tudás ugyan az iskolapadban is megszerezhető, ám a mobilitási program közvetlen tapasztalatszerzése és informális tanulási folyamata különösen hatékony. Ráadásul a nemzetközi kapcsolatok kiépítése a piacbővítés eszköze vagy éppen az innováció motorja is lehet.

A Leonardo mobilitási felhívására évente nagyjából hárommillió euró – közel 900 millió forint – jut. Általában 190-200 pályázat szokott érkezni, amelyek közül 130–150 nyer. A kisés középvállalkozások részvétele azonban elenyésző, egy-két cég ha van a nyertesek között –tudtuk meg. Balla Ágnes szerint ennek már a korábban említett problémák mellett az is az oka, hogy a vállalkozóknak nincs idejük és pénzük a pályázással foglalkozni. – Pedig nem feltétlenül kell egyedül jelentkezni –mondta a csoportvezető. – Lehetőség van arra is, hogy egy cég több másikkal együtt induljon, illetve a szakmai szervezetek és a kamarák is pályázhatnak tagjaik nevében.

Arra a kérdésünkre, hogy a vállalkozásoknak mennyibe kerül a részvétel, Balla Ágnes azt válaszolta, általában ki szoktak jönni a támogatásból, amely országonként, napra és főre lebontva előre tudható a felhívásokból. De amennyiben valaki például drágább szálláson szeretne aludni, mint amennyire az elnyert pénzből futja, annak értelemszerűen magának kell a különbséget fi nanszíroznia. A fizetendő önrész legfeljebb 10–30 százalékig mehet fel.

A Tempus Közalapítvány Győrben kezdte az információs napokat, a következő állomás ezen a héten Nyíregyháza, majd Pécs és Szolnok lesz. Október végén Zalaegerszegre és Miskolcra mennek, november elején pedig a fővárosi cégek kaphatnak tájékoztatást.

2013-ban zárul a harmadik szakasz

A Leonardo da Vinci programot az Európai Unió 1994-es tanácsi döntésével hozta létre azzal a céllal, hogy a szakképzés területén létrejövő nemzetközi együttműködéseket támogassa. Magyarország 1997 szeptemberében kapcsolódott be a programba, számos szakképzési szereplő számára lehetővé téve az Európán belüli mobilitást, az oktatási rendszerekre, tanulási módokra, módszertanokra vonatkozó tapasztalatok cseréjét, innovatív gyakorlatok meghonosítását. A program a 15 év alatt három nagy szakaszra tagolódott, a harmadik – az Egész életen át tartó tanulás program alprogramjaként – 2013 végén fog lezárulni.

A berlini reptér építése. Különleges fogásokat lehet ellesni