Kisebb adó, nagyobb szigor
– Három év múlva komoly esélyekkel szállhatunk versenybe a régió legversenyképesebb adórendszere címéért, ha a parlament elfogadja a múlt hét végén benyújtott adócsomagot – osztotta meg a Népszabadsággal szakmai véleményét az egyik nagy adótanácsadó cég adópartnere, aki a jövedelemadózás egészére egységesen bevezetni tervezett 16 százalékos adókulcs, illetve a társasági adó 2013-ra ígért 10 százalékos szintje mellett a javaslatban eldugott másfél sorral magyarázta lapunknak a lelkesedését. Ennek alapján a jövőben a foglalkoztató által fizetett tb-járulékot is csak egy bizonyos jövedelemig kellene fizetni – jelenleg a tb-járulék-plafon csak a munkavállalóra vonatkozik. A szakértő szerint ez egy rendkívül fontos és általa régóta szorgalmazott módosítás, amellyel jóval csábítóbb lesz a befektetők számára a magyar adókörnyezet. Arról, hogy hol lesz a plafon, a költségvetésről szóló javaslatban határoz a kormány.
Azt viszont nem látja, hogy miből is tudja majd finanszírozni a kormány ezeket az intézkedéseket. Illetve látja, hogy egyes ágazatokra kivetett különadókkal próbálják fedezni a könynyítések miatt kieső költségvetési bevételt, de azok elméletileg három évre szólnak. Az azt követő időszak kormányzati elképzeléseiről egyelőre csak találgatni lehet: vélhetően abban bíznak, hogy a gazdasági növekedés, illetve a foglalkoztatás bővülése addigra megteremti a versenyképes adórendszer fenntartásának a forrásait.
De hogy nem csak a vakszerencsében bízik a kormány, annak bizonyítéka, hogy jövő januártól feláll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), átvéve az APEH és a vámosok munkáját. Az új, integrált szervezet 23 ezer embernek ad munkát, s több mint 100 milliárd forinttal gazdálkodik majd. Évi 8-10 milliárd forint megtakarítást várnak az integrációval elért költségcsökkentéstől. A testületről a szintén hét végén beadott törvényjavaslat azt sugallja, hogy az állam az alacsonyabb adókért cserébe a mostaninál adótudatosabb magatartást vár el polgáraitól, illetve az itt működő cégektől: a javaslat jókora részét teszik ki a szervezet nyomozati tevékenységét erősítő rendelkezések. Ennek során titkos adatgyűjtést végezhetnek és adott esetben kényszerítő intézkedéseket is foganatosíthatnak az arra kijelölt szervezeti egységek. Vegyi és elektromos sokkolók mellett bilincset, útzárat alkalmazhatnak, legvégső esetben pedig használhatják lőfegyverüket is.
A javaslat szövege szerint láthatóan terhes nővel és gyermekkorúval szemben is alkalmazható a testi kényszer. Adóval is foglalkozó szervezetként magától értetődőnek tűnik, hogy a javaslatban gondoskodnak a testülettel együttműködők (akik külsősként „segítik” eseti jelleggel a bűnügyi igazgatóság munkáját) javadalmazásának adózásával: a nekik járó összegből 20 százalék forrásadót von le a NAV, s a nettó összegről nem kell bevallást benyújtania az együttműködőnek.
Az adófizetők túlnyomó többségének azonban vélhetően nem lesz dolga a NAV bűnügyi igazgatóságával. Sőt legtöbbjüknek az adóhatósági részleggel is minimálisra csökkenhet a kapcsolatuk. A jövő évi változások része ugyanis, hogy meghatározott esetekben elég lesz egy A4-es oldalnyi terjedelmű nyilatkozatot tenni a NAV-nak az adott évi adókötelezettségről. Az Orbán-kormány egyik leggyakrabban hangoztatott ígérete tehát testet ölt, még ha nem is tud mindenki élni ezzel a lehetőséggel: csak azok, akiknek kizárólag egy munkáltatótól származik jövedelmük (eseti jelleggel, más kifizetőtől kapható legfeljebb 100 ezer forint), a levont adóelőlegüknek és a ténylegesen fizetendő adójuknak a különbözete nem haladja meg az ezer forintot, nem adnak önkéntes pénztári, illetve nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot és nem alkalmaznak tételes költségelszámolást.
Van azonban még egy feltétel, ami sokkal jobban fogja szűrni a mezőnyt: csak azok tölthetik ki ezt az ívet, akik nem osztják meg a háztartásban a családi adókedvezményt. Vagyis ahol az egyik szülő jövedelme nem éri el a kedvezmény maximális igénybevételét lehetővé tévő mértéket, s ezért – a törvényjavaslat alapján – a másik szülő is igénybe veheti a kedvezmény egy részét, azoknak a családoknak már terjedelmesebb bevallást kell benyújtaniuk. De az is behatárolja az egyoldalas bevallást kitöltők számát, hogy a jövedelem nem haladhatjameg az adójóváírásra jogosító összeg határt.
Az adójóváírást jövőre maximálisan 2,750 millió forintig lehet igénybe venni, és 3,960 millió forint felett fut ki a kedvezmény. A jövedelemhatárokból kiderül, hogy jövőre az ideinél alacsonyabb szinteket húz meg az adójóváírásnál a kormány. A havonta maximálisan igénybe vehető összeg is csökken, 15 100 forintról 12 100 forintra. A munkavállalók nettó pozícióját meghatározza még a béren kívüli juttatások alakulása: itt könnyítések és szigorítások is lesznek. A legfontosabb juttatások – üdülési csekk, utazási bérlet, étkezési utalvány – kedvezményezettsége megmarad, de terhelésük igazodik a 16 százalékos rendszerhez, a nyereség pedig a járulékfizetés megszűnése lesz. Új elem is belép: a megújulási kártyaszámla készpénz-helyettesítő eszköz lesz, amelylyel meghatározott szolgáltatóknál meghatározott szolgáltatásokat lehet igénybe venni, ezek részleteit a később megszülető rendeletek tartalmazzák majd.
Az egész rendszernek pedig a nagycsaládos munkavállalók lesznek a biztos nyertesei. Ők a megváltozó gyerekkedvezmények révén az első és a második gyerek után 10-10 ezer forintot, a harmadiktól minden kedvezményezett után 33 ezer forintot foghatnak meg az adójukból. Jövedelmi pozíciójuk azzal együtt is sokat fog javulni, hogy jövőre még megmarad a félszuperbruttó (vagyis az adóalapot fel kell szorozni 1,27 százalékkal, a munkáltató tb-járulékával), s a felezés után 2013-ban szűnik meg ez az adóalap-növelő szisztéma. (A félszuperbruttó csak az összevont jövedelmekre vonatkozik, a külön adózókra, mint a kamat- vagy árfolyamnyereség, nem.)
A korábbi évektől eltérően a többi adónemnél kevésbé jelentős változásokra kell számítani. A lényegesebbek közé tartozik, hogy megszűnik a tevékenységre jellemző kereset 2010-re vonatkozóan is, vagyis idén sem kell statisztikákat böngészve kisakkozni, mekkora az állam által elvárt járulékalap. A továbbiakban a minimálbér lesz e tekintetben az irányadó. A bankadóról az már korábban tudható volt, hogy 2011-ben is 200 milliárd forintot vár ebből az állam, most kiderült, hogy az adóalap marad az idén alkalmazott, vagyis a 2009-es üzleti évi beszámolók alapján kell teljesíteni ezt a kötelezettséget, mégpedig négy részletben.
Nem találtuk viszont a csomagban az alapvető élelmiszerek áfájának mérséklését. A Vidékfejlesztési Minisztérium pár hete dobta be a köztudatba a témát, ám úgy tudjuk, a kormányon belül ez a javaslat nem talált szakmai támogatásra.
A parlament elé került a magánnyugdíjpénztárakba folyó járulékrészről rendelkező törvényjavaslat is. A kormány indoklása szerint azért kell idén november és 2011 decembere között az államnál tartani ezt a pénzt, mert ezáltal javul az államháztartás eredményszemléletű és pénzforgalmi hiánya, ellenben nem jár az életszínvonal romlásával. A hiánymutató javulása azonban csak átmeneti lehet, mert Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a napokban arról beszélt, hogy a későbbiekben kárpótolni akarják a pénztártagokat.
