Gyakorlati megoldás az utódlási kérdésre
A vállalkozások utódlása ma egyre égetőbb és „akutabb” probléma Magyarországon, mert a rendszerváltást követően vállalkozásba kezdő cégtulajdonosok meghatározó része abba a korba, életszakaszba jutott, amikor a visszavonulás, a vállalatának vezetéséből való kivonulás gondolatával foglalkozik. A nemzetközi tapasztalatok szerint ez pedig nem sok jót jelent.Mint Kürti Tamás Felelős Családi Vállalkozások Magyarországon Egyesület (FBN-H) alelnöke rávilágít: még azokban az országokban is, ahol a családi vállalkozások működésének komoly hagyománya, kultúrája van, s a gazdaság berendezkedése is olyan, hogy ezek fejlődését segítse, az utódlási folyamatok során három társaságból kettő elvérzik, s csupán egy éli túl a generációváltást.
Magyarország esetében ez az arány rosszabb. – A legnagyobb gond abból fakad, hogy az átadásra szánt portfólió nem egy egyszerű „pénzcsomag”, itt működő tőkéről van szó. A kelet-közép-európai országokban a tulajdon fogalma pedig még leginkább csak az előzőről szól, utóbbit mintha nem tekintenék hasonló értéknek. Ez jól tükröződik abban a hozzáállásban, hogy egy európai mértékkel mérve is érdemi vállalkozást összehozó emberre ma itthon úgy tekintenek, mint aki úszik szabad forrásokban, pénzben, holott ezek döntő részét rendszerint visszaforgatták cégükbe, vagyis a vállalkozása jelent az átlagosnál nagyobb értéket – magyarázta Rudas László, azFBN-H elnöke.
Az említett nem túl magas hazai „túlélési mutató” azon is múlik, hogy Nyugat-Európában vagy az amerikai kontinensen – ahol a családi vállalkozások sokkal szervesebb részét képezik a gazdaságnak, mint Kelet-Európában – a cégvezetők természetesnek veszik, hogy a környezet biztosít számukra választási lehetőséget, azaz olyan megoldást, amely valamilyen formában segítséget nyújt az utódlási folyamat lebonyolításában.
Kürti Tamás szerint az nagyon szép, hogy ezekről a problémákról tanulmányok születnek, ám ezek a helyzetet – azon túl, hogy rávilágítanak a kialakult állapotokra – nem oldják meg. Első lépésként az FBN-H olyan lehetőséget kínál a csatlakozni szándékozó vagy a már csatlakozott és hasonló dilemmákkal küzdő vállalkozásoknak, hogy célirányosan folytathatnak párbeszédeket olyan cégekkel, családokkal, ahol ezt a kérdést már rendezték, vagy épp rendezni kezdik. Ez lényegében tapasztalatcserét jelent. Ebben a folyamatban az egyesület úgymond „értéket közvetít, és érdekképviseletet hangol össze” a többi között a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) vagy a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tagjai között is, hiszen köreikben is jócskán akad családi vállalkozás.
Ezen túl az FBN-H felépített egy képző-, kutatóintézményt is az egyesület mellett, a Családi Vállalat Akadémiát, amely képzések és konferenciák szervezése, illetve könyvsorozat kiadásán túl kutatásokat készít, felméréseket végez, hogy a különböző profilú családi cégek számára milyen nehézségek jelentkeznek leginkább a generációváltás során, s ezekre milyen válaszok kínálkoznak. Ezen vizsgálatok már zajlanak, s eredményeik is vannak már – hívták fel a figyelmet –, ilyen például, hogy a szolgáltatásokat végző vállalkozásokkal szemben a technológiai profilú társaságok sokkal kevésbé nyitottak a külső megoldásokra, ez utóbbiaknál nehezebb átadni a menedzsmentet is, miután tipikusan egy kézben tartottak.
Az FBN-H az utódlás lebonyolítására, a cégek talpon maradására egy, a nemzetközi szervezetben is egyedülálló s igénybe vehető elemet akar létrehozni. Az egyesület felállítana egy vis maior alapítványt, amely lényegében egy védőhálót biztosítana az öröklési folyamat során a cégek számára. Ez az alapítvány egyrészt az egyesülethez tartozó családivállalat-tulajdonosoknak tanácsokkal, másrészt egy kockázati tőkealaphoz hasonló, de hosszabb távú célokkal kíván részt venni az utódlási problémák csökkentésében. Az alapítvány feladata szerint úgy működne, hogy az utódlási folyamatban elakadtaknak, akár időszakos menedzsmenttanácsadással is, úgymond átmenetileg, segítené a vállalkozást, hogy ne essen szét, s ne kerüljön hiénák martalékává. Ezt az állapotot addig igyekeznek majd fenntartani, amíg kialakul az a modell, amelynek keretein belül az örökösök működtetni tudják a vállalkozást. Ez nem is feltétlenül jelenti azt, hogy a következő generációs családtagoknak mindenképpen a vállalat vezetésében kellene helyet foglalniuk. Ha kiderül, hogy ez nem járható út, mert az örökösöknek nincs affinitásuk, tehetségük vezetni a céget, akkor az alapítvány abban nyújtana segítséget, hogy milyen tulajdonosi kapcsolat lenne az, ami a társág üzletmenetének és a családnak is megfelelő, elfogadható megoldás. – Az alapítvány a világon egyedülálló lenne – mondja Rudas László, a szervezet elnöke. A felállítás a jövő év feladata lesz az FBN-H számára. Komoly igény mutatkozik iránta, már csak azért is, mert társadalmi felelőssége is van, hiszen így egy-egy gazdálkodó szervezet megmentésével nemcsak egy családi tulajdon maradna épen, hanem munkahelyek sora maradna meg.
– Érdemi, gyakorlati segítséget szeretnénk adni azoknak a vállalkozásoknak, amelyek most vagy a közeli jövőben jutnak el az utódlás kérdéséhez és ennek problémájához – vázolta a tavaly év végén életre hívott szervezet legfontosabb célját lapunknak Kürti Tamás, az FBN-H alelnöke. A tömörülés ma már tagja a világ egyik legnagyobb hasonló profilú szervezetének, a Family Business
Networknek (FBN), ráadásul a nemzetközi hálózaton belül a friss tagok között a leggyorsabban növekvő és regionálisan a legmagasabb szakmai színvonalú elismerést is bíró egyesület a magyarországi. Most a hazai szervezetnek már harminchét tagja van, a többi között a Zwack Nyrt., a Kürt Zrt., a Petrányi -, a Rudascsoport, a Béres Zrt. vagy a Jüllich Holding Zrt.
