Matolcsy ígéri: senkit nem ér kár
Egyetlen magán-nyugdíjpénztári tagot sem ér kár amiatt, hogy az állam tizennégy hónapra felfüggeszti átutalásait a magánpénztárak számára. Az állami nyugdíjkassza ugyanis elismeri a 14 hónapos időt és az annak megfelelő összeget is. Tehát ez nem veszteség a kötelező magánnyugdíjpénztárak 2,8 millió tagjának – hangoztatta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Mint a kormányfő is mondta, ez egy ideiglenes megállítás, tehát november elsejétől 2011 végéig az állami nyugdíjkasszába kerül minden olyan befizetés, amelyet most a kötelező magánnyugdíjkasszába fizetnek.
Matolcsy nem tudott pontos választ adni arra, hogy az „elismerésnek” mi lesz a technikai megoldása. Ezt még tanulmányozzák. Annyi bizonyos, hogy ugyanolyan értékben, „még a megtérülés valamilyen minimális szintjével számítva is”, el kell ismerni azt a befizetést, ami most nem a magánnyugdíjkasszába, hanem az állami nyugdíjkasszába megy – hangoztatta, hozzátéve: ebben az évben a havi 30 milliárd forint abban segít, hogy a 3,8 százalékos hiányt tartsuk. A következő 12 hónap alatt pedig abban, hogy a nagy strukturális áttöréseket, például az adóreformot és az új, arányos személyijövedelemadó-rendszert finanszírozni tudjuk.
Az újságírók megtudhatták: az „ideiglenes megállítás” az „észt megoldás”. Észtországban 2009. július elsejétől 18 hónapra megállították a magánnyugdíjpénztári befizetések továbbutalását a magánnyugdíjpénztáraknak, és azt az állami nyugdíjkasszába fizették be.
– Nem vagyunk elégedettek a magánnyugdíjpénztárak működésével. A miniszterelnök úr szerint a nyugdíjrendszert meg kell vizsgálni, és egy biztonságosabbat kell megalkotni. Azért is, mert a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetések nincsenek biztonságban, különösen válság idején. Nem rejtjük véka alá azt a véleményünket, hogy szerintünk az állami nyugdíjkaszszában van biztonságban a tagok befizetett pénze – mondta Matolcsy György, de leszögezte: mindenkinek joga van szabadon dönteni arról, hogy az állami vagy a magán-nyugdíjpénztári tagságot választja.
A második akciótervről azt mondta: „most kezdjük a fordulatot, most megyünk a legrosszabb helyről a legjobb felé”. A miniszter cáfolta, hogy megszorítás lenne a válságadó címén az energiaszektor profitjának a felét, mintegy 70 milliárdot kitevő különadó kivetése. A távközlési szektort terhelő 61 milliárd sem az, mint ahogy a kereskedelmi szektor 30 milliárdja sem – állítja a miniszter.
– Ez azért nem megszorítás, mert nem lehet áthárítani. Az energiaszektorban árstop van. A távközlésben pedig „gyilkos az árverseny”. A kereskedelemben a fogyasztóvédelmi hatóság és a versenyhivatal fellépése révén akadályozzuk meg az áthárítást – ígérte Matolcsy. A miniszter előállt az első konkrétummal is: a kereskedelmet érintő válságadó háromkulcsos lesz. 500 millió forint nettó árbevételig nulla lesz az adókulcs. Ötszázmillió és százmilliárd forint között az adókulcs 0,1 százalék, míg 100 milliárd felett él a kétszázalékos válságadó.
A második akcióterv intézkedéseit mai ülésén véglegesíti a kormány, és azokat hétfőn Orbán Viktor ismerteti a parlamentben. „A második akciótervben olyan magyar megoldásokat javasolunk a kormánynak, a parlamentnek és a nemzet egészének, melyek sikeressé tesznek. Mert nem mások poros, ódivatú megoldásai” – fogalmazott Matolcsy György.
Képviselői önálló indítványként terjeszti a Fidesz az Országgyűlés elé a válságadók bevezetéséről szóló törvényjavaslatot, és azt kéri, hogy azok tárgyalását már a jövő héten kezdje el a T. Ház. Altorjai Anita, az Országgyűlés sajtófőnöke a házbizottság csütörtöki ülése után újságírókkal közölte: a kormány jelezte, hogy ma délután rendkívüli ülést tart, amelyen dönt a jövő évi adótörvényekről. A törvényjavaslatot az ülés hosszától függően pénteken vagy szombaton terjeszti a parlament elé, hétfőn pedig annak sürgős tárgyalását kéri; a 2011. évi adótörvények általános vitája az október 25-i héten kezdődik. (MTI)
