– Az ÚjMagyarország Fejlesztési Tervből 1500-2000milliárd forint használható fel szabadon, de további 500-1000 milliárd viszszakerülhet a rendszerbe a már lekötött pénzekből azért, mert a nyertesek nem tudnak élni a lehetőséggel, szabálytalanságok történtek, vagy a kormány nem tartja támogathatónak a fejlesztést – mondta egy tegnapi beszélgetésen Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda Zrt. (Mapi) vezérigazgatója. Ehhez nagyjából 200-300 milliárd hazai forrás szedhető öszsze a költségvetés különböző támogatási célú pénzeiből, így az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) akár több mint 3000 milliárdból is gazdálkodhat. Ez gyakorlatilag a duplája annak, amit a kormány kommunikál.

Ekkora összegre lehet tehát pályázatokat kiírni az ÚSZT keretében jövő január 15-től. Arról szinte semmit sem lehet tudni, hogy milyen konstrukciók lesznek, milyen típusú felhívások jelennek meg, milyen újításokkal készülnek az illetékes minisztériumok. Pillanatnyilag a „stratégiaalkotás” folyik. A vállalkozások számára feltehetően nagy újdonságokat nem hoz az ÚSZT sem, hiszen eléggé körülhatároltak azok a célok, amelyekhez pénzre van szükségük. Essősy szerint inkább magát a fejlesztést kellene máshonnan közelíteni és komplex módon szemlélni. Tapasztalataik szerint a legalább tíz főt foglalkoztató vállalkozásoknak éri meg az uniós pályázaton indulniuk. Közülük is azokat lenne érdemes a fejlesztések fókuszába állítani, amelyek az uniós támogatás segítségével exportképesek lesznek, esetleg kiválthatnak importtermékeket, vagy beszállítókká válhatnak. Mindezek mellett az is fontos szempont, hogy dinamikusan képesek-e fejlődni, és magas hozzáadott értéket állítanak elő. A Mapi szerint a korábban gondolt 1500-zal szemben 500-600 ilyet sikerült találniuk. Essősy szerint, ha ezeket a vállalkozásokat a kormány helyzetbe hozza, és az uniós pénz mellett tudást is biztosít a számukra, komoly növekedés elé néznek, és húzzák magukkal a kisebb, pár fős vállalkozásokat is. Ehhez azonban az is kell, hogy a pályázati rendszer ki tudja szűrni ezeket a társaságokat, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szakértője ne legyen rest egy asztalhoz ülni a vállalkozóval. Így hatékonyan segíthetnék a cég megjelenését a nemzetközi színtéren. Jó lenne tehát kilépni abból a támogatási gyakorlatból, amikor céltalanul és eredménytelenül szórják a pénzt a vállalkozásoknak, amelyek például megvesznek új gépeket, de sem új munkahelyeket nem hoznak létre, sem pedig a növekedésben nem mutatnak komoly eredményeket.

Az önkormányzatok esetében is célszerű lenne felmérni a pályázói képességet, és csak annak adni támogatást, aki fenn is tudja tartani a fejlesztését. Ellenkező esetben ugyanis a pénzt vissza kell fizetni, ami csődbe is viheti az olyan önkormányzatokat, ahol (van rá példa) 40 pályázaton is nyertek. Nem ártana arra is figyelni, hogy bevételtermelő fejlesztések valósuljanak meg az uniós pénzekből.

Az AAM Tanácsadó Zrt. szerint az uniós projektek költségvetési hatásaival érdemben eddig nem foglalkozott senki, noha komoly meglepetéseket okozhatnak a hiányszámban. A 2009-es deficit a várt négy helyett 4,4 százalék lett, amit a kormányzat azzal magyaráz, hogy a 2009-es állami beruházások értéke az előzetesen vártnál 100 milliárd forinttal nagyobb lett. Az AAM szerint ennek oka, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2008 végén és 2009 elején rengeteg szerződést kötött. Az ehhez tartozó nagyjából 1000 milliárd forint ér té kű projektek még abban az évben elértek a megvalósítási szakaszba, így a költségvetés kiadási oldalát terhelték. Ezzel szemben az EU-s források a bevételit javítják – de később, hiszen a pénzeket Brüsszeltől legalább négy állami szervezet közreműködésével részben előlegként, részben utólag kapja meg a büdzsé és a kedvezményezett. Ha a nyilvántartás és az irányítás nem javul, jövőre nagyobb mértékben is mozoghatnak a hiányszámok. Ráadásul az uniós nagyprojektek vagy így, vagy úgy, de befejeződnek, s egyáltalán nem biztos, hogy megkapják az előzetesen megítélt támogatást. Jó példa a 4-es metró esete, amely miatt átmenetileg az összes közlekedésfejlesztési kifizetést felfüggesztették. Ha a kiseső pénzt a költségvetésnek kell pótolnia, az is a hiányt növeli. Tehát nem mindegy, hogy jövő januárban milyen pályázatokkal és milyen támogatási rendszerrel áll elő a kormány.