Beszáll az állam a takarékszövetkezetekbe
A száz százalékban magyar tulajdonban lévő takarékszövetkezetek megerősítéséhez a kormány kölcsöntőkével járul hozzá – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az európai szövetkezeti bankok budapesti szakmai fórumán, amelynek homlokterében a kis- és középvállalkozások (kkv) finanszírozása állt. Konkrét összegről nem ejtett szót. Kulcsfontosságúnak nevezte egy erős hitelgaranciarendszer kiépítését, amelynek révén a takarékok kiemelt ügyfélkörének számító helyi kisés középvállalkozások, családi gazdaságok kisebb kockázattal és könnyebben juthatnának kölcsönökhöz.
A kormányfő ambiciózus célként jellemezte, hogy a takarékok piaci részesedését a jelenlegi 5-6 százalékról a kétszeresére, de inkább háromszorosára növeljék a hazai bankrendszerben a következő tíz évben, közelítve ezzel a 30-40 százalékot is elérő nyugat-európai mutatókhoz. A kormány ebben partnere lesz a pénzintézeteknek, amelyeket már a bankadó kiszabásánál is kedvezményezett helyzetbe hozott – emlékeztetett Orbán Viktor, aki szerint az 1800 fiókos, országos lefedettségű takarékszövetkezeti hálózat erejét az adja, hogy helyben van, ismeri a helyi vállalkozók életét és lehetőségeit, s bizalmi viszonyon alapuló kapcsolatot tart fenn velük.
– Névvel és nem hívószámmal szólítják a vállalkozókat az ügyintézők – tette hozzá. Erre a bizalmi kapcsolatra alapozni lehet, s ehhez a kormány is hozzáteszi a magáét, amikor a kkvszektor hitelezésében kiemelt szerephez juttatja a takarékokat, mindkettejük egészséges fejlődését elősegítve.
A takarékoknak a pályázati és az önkormányzati finanszírozásban, az agrártámogatások folyósításában és az Új Széchenyi-tervvel kapcsolatos hiteltevékenységben lesz nagy szerepük, míg a kkv-szektor a gazdasági növekedés beindulásában és fenntartásában kap stratégiai feladatot.
A cél, hogy a jelenlegi 10 százalék helyett 50 százalékra növeljék a kkv-khoz kerülő uniós forrásokat – erősítette meg a miniszterelnök, aki a már bevezetett intézkedések közül a társasági adó 19-ről tíz százalékra történt csökkentését, az adminisztrációs terhek enyhítését, a Széchenyi-kártya szolgáltatásainak bővítését, a szakképzés küszöbönálló reformját, valamint az egyenes ági öröklési adó eltörlését mint a generációkon átnyúló családi vállalkozások kialakulásának katalizátorát emelte ki.
Demján Sándor nagyvállalkozó az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökeként a kormány segítségét kérte a takarékok feltőkésítéséhez, a kihelyezéseiket korlátozó szabályozók enyhítéséhez. Az ehhez szükséges hosszú távú kölcsöntőke nagyságát százmilliárdos nagyságrendűre becsülte. „Az utolsó pillanatban vagyunk, ha nem lépünk, elsorvad a rendszer” – figyelmeztetett, s egyben hangsúlyozta, hogy a nemzeti tőkének lehetőséget kell adni, mert így igazságos. Ennek elmaradásáért a korábbi kormányokat tette felelőssé. Keményen bírálta az uniós támogatások leosztását is.
Egyrészt a felzárkóztatási alapok elosztását méltánytalannak, az új tagállamok számára hátrányosnak nevezte, másrészt a megszerzett források felhasználását ostorozta.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke szerint előbbre tartanánk, ha az uniós forrásokat nem díszterekre és falusi strandokra költöttük volna el, hanem termelő beruházásokra. Európában ma mindenki szolgáltatni akar, de ez nem megy, a foglalkoztatási arányokat a helyükre kell tenni – érvelt. – A haza sorsa a termelő ember kezében van – mondta végezetül.
Demján: A válságadó a kisebbik rossz
Nem fogyott el a türelmünk – így reagált Demján Sándor arra a feltevésre, miszerint nem sok valósult meg abból a választásokat megelőző a programcsomagból, amelynek végrehajtására látványosan kezet rázott Orbán Viktorral a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének márciusi rendezvényén.
Szerinte a társaságiadó-kulcs leszállítása például hasznos lépés volt.
A nagyvállalkozó a gazdasági körülmények megváltozását tette felelőssé a közös program lelassulásáért. Mint mondta, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap nem hagyott mozgásteret az új kormánynak. A 3,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycél betartását most fontosabbnak nevezte, mert külső befektetői megítélésünk forog kockán ettől. – Ha mégis elszaladna a hiány, akkor 350–400 forintos euróárfolyamra lehet számítani. Ez hatalmas károkat okozna a gazdaságnak – hangoztatta. Az Orbán Viktor kormányfő által szerdán meghirdetett új válság adók bevezetésével a VOSZ egyetért, mert az még mindig a kisebbik rossz, ha eközött és az említett euróárfolyam között kell választani. – Én is fizetni fogom az energiaadót a Bakonyi Erőmű után – mondta, miközben azt is hangsúlyozta, hogy a válságadó önmagában nem sokat ér, ha nem párosul költségvetési kiadáscsökkentéssel. Utóbbira még várni kell – jelezte Demján Sándor, aki egy felmérésükre hivatkozva 300 ezerre becsülte a közpénzből finanszírozott fölösleges állások számát.
Az állam- és a magántőke együttműködésével megvalósuló, úgynevezett PPP-beruházások felfüggesztéséről és újratárgyalásáról árnyaltabb véleményt fogalmazott meg: eszerint a konstrukció önmagában nem rossz, csak nálunk az autópályaépítéseknél pokolian drágának bizonyult. Pozitív példaként a saját üzletét, a budapesti Művészetek Palotáját említette, amelyet szerinte félkész állapotban vettek át, és versenyképes áron, PPP-konstrukcióban fejeztek be. Ha most a PPP-beruházásokba bevitt magántőkét egyszerre kifizetik a vállalkozóknak, ahhoz drága hitelt kell felvenni, ami rontja a költségvetés helyzetét. Emiatt a VOSZ-elnök ezt nem javasolja. – Az ebéd és a vacsora árát meg kell fizetni – szögezte le Demján Sándor.
