Pórul járhat a nyugdíjpénztári tag
Szerzett jogról lévén szó, komoly alkotmányossági aggályokat lehet támasztani a magánnyugdíjpénztári befizetések „államosításával” kapcsolatban – állították lapunknak egybehangzóan szakértők. Akik szerint a legjobb esetben is csak a járulékok visszatartásáról lehet szó, a pénztári tagok járulékrészének egyfajta kölcsönvételéről – ahogy Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young tanácsadó cég adópartnere feltételezi a csekély rendelkezésre álló információ alapján.
Orbán Viktor miniszterelnök szerdai bejelentéséből az derült ki, hogy a kormány egyebek közt úgy próbálja egyensúlyban tartani az államháztartást, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok járulékrészét idén novembertől nem utalja tovább a pénztáraknak. Ez a helyzet jelen állás szerint 2011 végéig áll fenn. A pénztári tagok jelenleg nyugdíjjárulékuk 8 százalékát fizetik a pénztárakba, a fennmardó rész kerül az állami nyugdíjalapba. A járulékok megosztását az APEH végzi, technikailag tehát könnyen megoldható lenne a járuléktömeg visszatartása. Más szempontból azonban kétségeket kelt: a költségvetési lyukak befoltozására ugyanis nem használható fel az így nyert évi 360 milliárd forint. A járulék – szemben az adókkal – kötött felhasználású, csak a társadalombiztosítás céljaira fordítható. A kormánynak tehát ügyelnie kell arra, hogy ezt a 360 milliárdot, annak felhasználását egyértelműen a társadalombiztosításon belül oldja meg.
Azonban nem ez az egyetlen probléma, amivel a kormánynak szembe kell néznie. A javaslat lényegében arról szól, hogy idén novembertől jövő decemberig a pénztártagok számlájára nem kerül egy fillér járulék sem, a megtakarításokat legfeljebb a hozamok gazdagíthatják. Ez mind a pénztáraknak, mind a tagoknak veszteséget jelent – hacsak bő egy év letelte után az állam meg nem téríti a kiesett összeget, kamatostul. Máskülönben a befizetők felhalmozása ennyi időre jutó összeggel apad – az állami tb-rendszerben ugyanis jelenleg nem megoldott, hogy egyéni számlákon tartsák nyilván a járulékbefizetéseket, itt tehát nem lehet a befizetőhöz kötni a nyugdíjfelhalmozást.
A pénztáraknak pedig a működési költségeik kitermelésére kell megoldást találniuk. Ráadásul épp abban az időszakban, amikor vészesen közeleg a 2013-as év: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete legutóbbi jelentésében is a kockázatok közé sorolta, hogy a pénztáraknak akkortól kezdődően fokozódik a szolgáltatási tevékenységük, mert nagyobb tételben kezdenek megjelenni az első nyugdíjasok, akik már a vegyes nyugdíjrendszerben fialták megtakarításaikat.
Mélymegdöbbenéssel fogadta és burkolt államosításként értelmezi a miniszterelnök bejelentését a magánnyugdíjpénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség. A szervezet szerint a tervezett intézkedés végeredményét tekintve több mint hárommillió magán-nyugdíjpénztári tag 2700 milliárdos vagyonának elvonását jelenti, amely ellen a pénztárak minden lehetséges fórumon fel kívánnak lépni.
