A miniszterelnök szavai szerint a még el nem kezdett fejlesztéseket egyszerűen felfüggesztik, amelyek már zajlanak, azokról tárgyalásokat kezdenek a szerződéses partnerekkel, ezen fölül pedig újabbakat már nem kötnek. Ez lényegében azt jelenti, hogy ezt a beruházási modellt kivezetik a magyar piacról. Ha ebben valakinek kétségei lennének, akkor mindezt a miniszterelnök öszszegző szavai egyértelműsítették, miután úgy fogalmazott: a PPP-program egyáltalán nem volt sikeres.

Az Orbán-kormány eddigi lépéseiből is látszott már, hogy valamit kezdeni akar ezzel a területtel. Megalakulása után önálló államtitkárságot hívott életre az előző kabinet szerződéseinek, így köztük a PPP-konstrukciók felülvizsgálatára a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). A tárca szakértői munkájukba elméletileg már hónapokkal ezelőtt belevágtak. Hatáskörükbe seregnyi szerződés tartozik: köztük a hírek szerint sportés egészségügyi létesítmények, büntetés-végrehajtási intézmények, valamint autópályák fejlesztési megállapodásai. Ellenőrzéseik eredményeiről egyelőre keveset lehet tudni. Így ma még kérdéses, hogy a kormány jelentéseik alapján milyen folyamatban lévő szerződések átalakítását kezdeményezi majd.

Az azonban látszik, hogy ezek a beruházások igencsak tetemes forrásokat kötnek le a költségvetésben. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korábbi vizsgálata úgy kalkulált, hogy 2007 és 2010 között a PPP-projektek évi 54,5 és 67,1 milliárd forint közötti összegeket visznek el a büdzséből. Ugyanakkor azt is megjegyzi az elemzés: az állami költségvetés szempontjából ezeknek a szerződéseknek előnye lehet, hogy csökkenti a beruházások kezdetén jelentkező kormányzati kiadásokat, ezáltal pedig az eladósodás növekedését, illetve annak terheit. Ez azzal magyarázható, hogy a szükséges beruházást a szerződéses partner közvetlenül finanszírozza, s így lehetővé válhat, hogy a kormányzatok egy azonnali, egyösszegű kifizetést több évre terítsenek el.

Az európai „szokások” szerint egyébként ezt a finanszírozási formát jellemzően alapinfrastrukturális fejlesztéseknél, ilyenek a vasúti, közúti és közműberuházások, egészségügyi, oktatási, kulturális és szociális vagy sportlétesítmények építkezéseinél alkalmazták. Itthon az elmúlt időszak ilyen látványos beruházása volt az ÁSZ-jelentés szerint az MTV székházának építése, valamint több börtön- és kollégiumépítés is.

A PPP-megoldások összevonva kezelik a projekt egyes szakaszait – a tervezést, a kivitelezést, a finanszírozást, a működtetést – és jelentős finanszírozási és üzemeltetési kockázatokat rónak a magánszférára, miközben a közszolgáltatás biztosításának felelősége az államnál marad. A beruházásban elkészülő eszköz tulajdonjoga és a működtetés kockázata az üzemeltetés alatt a magán befektetőé marad, ez azonban a futamidő után maradványértéken visszaszállhat az államra, már amennyiben a felek között mindezt a szerződés így rendezi. (Á. A.)