Ebben aggodalmukat fejezték ki a „hipermarketadó” bevezetése miatt, mivel azzal szerintük a kormány a beruházást és a munkahelyteremtést adóztatja meg. Az ágazat más szereplői, így Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára egyelőre nem kommentálta az elmondottakat, mivel még nem tudni semmiféle részletet – így azt sem, hogy pontosan mi alapján és mely cégekre fogják kivetni az extra terheket.

Az viszont már most biztosnak látszik, hogy a 30 milliárdos adótétel igen komoly érvágás lesz az érintett kereskedelmi cégeknek. Az APEH idei összesítése szerint az ágazat 2009-ben összesen nagyjából 100 milliárd forintnyi adózás utáni eredményt könyvelhetett el, ám ennek egy része a nagykereskedelmi cégek zsebében maradt. A kiskereskedőkre eső részt sem feltétlenül vitte ki innen a tulajdonos, mivel a 2007 óta tartó recesszió miatt több áruházlánc előremenekült, és fejlesztette a hálózatát. Azonban nagyon úgy tűnik, hogy az extra adó – az eddig meghozott, illetve az időközben megszellőztetett kormányzati jogszabály-változtatásokkal együtt – a nagy, multinacionális áruházláncok hazai „nyomulásának” vetne véget. Annál is inkább, mivel ez csöppet

sem mondana ellent a Nemzeti Együttműködés Programjának aposztrofált kormányprogramban foglaltaknak. A kormánypárt szerint az áruházláncok mára nyomasztó erőfölénybe kerültek a hazai beszállítókkal szemben, az államnak pedig fel kell lépnie az ilyen erőfölényes helyzetekkel szemben. Erről szólva ágazati forrásaink valószínűnek tartják, hogy az extra adót üzletméret alapján vethetik majd ki, ami a jellemzően legfeljebb néhány száz négyzetméteres üzletekkel rendelkező hazai láncoknak – CBA, Coop, Real – és a független kisboltoknak kedvez majd. Tavaly itthon a teljes kiskereskedelmi forgalom – az üzemanyag-, az autó- és az autóalkatrészkereskedelmet nem számítva –6100 milliárd forint volt. Ennek több, mint a felét, 3200 milliárd forintot tesz ki az élelmiszer, illetve vegyes termékkörű kereskedelem forgalma.

A lánc herceghalmi logisztikai központja