Aztán a miniszterelnök a második gazdasági akciótervet ismertetve közölte: elvonják a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket, válságadókat vetnek ki a távközlési és az energiaszektorra, illetve a nagy áruházláncokra.

A bejelentésből az derült ki, hogy a kormány egyebek közt úgy próbálja egyensúlyban tartani az államháztartást, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok járulékrészét idén novembertől nem utalja tovább a pénztáraknak. Ez a helyzet jelen állás szerint 2011 végéig marad így, eközben a kormány átgondolja, mihez kezdjen a jelenlegi rendszerrel, illetve lehetőséget teremt a pénztártagoknak arra, hogy viszszalépjenek az állami nyugdíjrendszerbe. Az intézkedés mintegy hárommillió nyugdíjpénztári tagot és éves szinten 360 milliárd forint befizetést érint.

A tagok számlájára tehát a következő egy évben nem kerül egy fillér járulék sem, a megtakarításokat legfeljebb a hozamok gazdagíthatják. Ez mind a pénztáraknak, mind a tagoknak veszteséget jelent – hacsak a bő egy év letelte után az állam meg nem téríti a kiesett összeget kamatostul.

Máskülönben a befizetők felhalmozása az ennyi időre jutó összeggel apad, az állami tb-rendszerben ugyanis jelenleg nem megoldott, hogy egyéni számlákon tartsák nyilván a járulékbefizetéseket, tehát nem lehet a befi zetőhöz kötni a nyugdíjfelhalmozást. A magánnyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség szerint a tervezett intézkedés lényegében burkolt államosítást jelent. Nem voltak túl boldogok a kivetni tervezett válságadók alanyai sem. A kormány tervei szerint a bankadóhoz hasonlóan idén, illetve a következő két évben az energetikai cégeknek összesen 70 milliárd, a távközlési vállalatoknak 61 milliárd, míg a kereskedelmi cégeknek, elsősorban az áruházláncoknak 30 milliárd forint különadót kell befizetniük. A cégek szerint az extra sarc miatt vissza kell fogniuk fejlesztési elképzeléseiket, ami a gazdaság növekedésére is hatással lehet.

A kormányfő és közönsége