Gyakran az általános munkahelyi stressz többszörösével kell megküzdenie annak, aki családtagjaival együtt dolgozik. A családi vállalkozásban a legsúlyosabb lelki teher az alapítónak (általában a családfő) jut, őt követi a társa, aki lehet házastárs, gyermek vagy testvér is, de a cégen belül a legalsóbb szintig mindenkit érint a családimunkahelyi viszony keveredéséből adódó feszültség. Általános tendencia, hogy a munkahelyi problémáit mindenki otthon, míg az otthoniakat a munkahelyén próbája elfelejteni vagy épp kibeszélni. Ha erre nincs lehetőség, az hallatlanul nagy feszültséget okoz, ami megrontja a családi viszonyokat és károsan hat a munkahelyi teljesítményre is – mondja Roboz Zsóka pszichológiai mentor, a Családi Vállalat Akadémia kutatója.

Sok vállalkozó küzd azzal, hogy szakmai jellegű problémáihoz nem talál semleges hallgatóságot, tehát olyan személyt, aki közvetlenül nem érintett a vállalkozás dolgaiban, és a hümmögés, sajnálkozás helyett igazi segítséget is tud nyújtani. A barátok és a család ezt a feladatot nemigen tudják ellátni. Ráadásul, ha a rokonságból többen is alkalmazottak, akkor a beszélgetés vádaskodásba csaphat át, majd veszekedéssé fajulhat, s így a stressz állandósul, és addig dagad, míg szét nem robbantja a családot.

Lássunk egy az életből vett példát arról, hogy a családi vállalatban a szabadidővel is el kell számolni. A cégalapító egyik gyermeke, aki a pénzügyi osztályon dolgozik, este elmegy szórakozni. Másnap kiderül, hogy az egyik alkalmazott komoly hibát követett el, s a cégvezető apa ezért a gyermekét veszi elő, aki jobban tenné, ha a „bulizás helyett a beosztottjai körmére nézne”. A mindennapi viaskodás és az ebből születő stressz, ami előbb vagy utóbb kiégéshez vezet, csak az egyik tényezője annak, hogy sok családi vállalkozás könnyen befuccsolhat a közeljövőben – hívja fel a figyelmet Roboz Zsóka. Magyarországon az a speciális helyzet alakult ki, hogy a rendszerváltás után tömegesen megszülető, mára sikeres vállalkozások alapítói többnyire 58–65 évesek, tehát vészesen közeledik az az idő, amikor át kell adniuk a stafétát – csakhogy sokuknak nincs kinek. Az utódok ugyanis gyakran nem kívánnak a szüleik által kitaposott útra lépni, esetleg nincs is meg a tehetségük egy vállalat vezetéséhez. „Nektek, értetek csináltam, és most nem kell?” – jön ilyenkor az érzelmi zsarolás, aminek vagy az a vége, hogy a gyermekek boldogtalanul engednek a szülői elvárásnak, vagy hátat fordítanakmindennek. Az eredmény mind a két esetben ugyanaz: tönkremegy a család és a vállalkozás is.

A vállalkozóknak az öröklés kérdése azért is olyan fontos, mert utódaik révén ők is „tűzközelben” maradhatnak. A cégalapító ugyanis az az ember, aki ha tehetné, sohasem vonulna nyugdíjba, hisz személyiségéből adódóan a vállalkozásvezetéssel járó stresszt pozitív izgalomnak éli meg. Éppen ezért nagyon fontos – hangsúlyozza Roboz Zsóka –, hogy az ilyen embereknek legyen visszavonulási terve. A Családi Vállalat Akadémián ezt Kilépés Utáni Terveknek (KUT) nevezik. Egy vállalkozónak a muskátlilocsolás nem ideális nyugdíjas elfoglaltság, ehelyett olyan célokat kell kitűznie, amelyek elérése akkora örömet okoznak, mint a cégvezetés. Ilyen lehet például az oktatás vagy a karitatív munka.

Coaching, tréning vagy pszichoterápia

Van szakszerű megoldás az általános stressz, a karrierépítés vagy a családi-munkahelyi feszültség feloldására is. A coaching és a tréning a mentálisan egészséges emberrel foglalkozik, és a hogyanra ad választ, a terápia pedig az önerőből fel nem dolgozható traumáknál nyújt segítséget, és a miértekre koncentrál – vázolja a lehetőségeket Vass Andrea business coach. A coach az az ember, aki megadhatja a vállalkozónak a semleges, de szakmai hallgatóságot. Sokszor helytelenül tanácsadónak fordítják, pedig jellemzően a business coaching során a coach nem ad tanácsot vagy kész megoldást. A coaching során az ügyfél a saját, legjobb megoldását találja meg, ami belőle fakad, ami az ő körülményei között, az adott helyzetben a jó megoldás. A coaching tárgya lehet például a vezetési stílus fejlesztése, konfliktuskezelés vagy döntéshozatal. A tréning ezzel szemben egy csoportos fejlesztési folyamat, amely valamely készség elsajátítására, kiaknázására irányul (például stresszkezelés), és a munkatársak együtt vehetnek részt rajta. A terápia a pszichológus feladata, a coach vagy a tréner csak ajánlhatja, de ilyen jellegű segítséget nem nyújthat.