Nem tűrik a távközlési adót
Felszólította a távközlési adó eltörlésére Spanyolországot és Franciaországot az Európai Bizottság, mert az ellentétes bizonyos EU-alapelvekkel. Ezek szerint ugyanis az elektronikus hírközlési szolgáltatókra (vagyis a távközlési cégekre) kivethető bármilyen adó és díj esetében az EU az adott tagállamtól megköveteli, hogy azok indokolt mértékűek és az elektronikus hírközléssel kapcsolatos igazgatási költségekből levezethetőek legyenek. További szempont a 2002-es távközlési keretirányelv szerint az is, hogy az adók és díjak rendszere úgy legyen kialakítva, hogy az ösztönözze a beruházásokat. A bizottság szerint az adott országok távközlési adói e feltételeknek meszsze nem felelnek meg, s ha a spanyolok és a franciák továbbra is tartják az adót, akkor bíróság elé citálják majd a két kormányt. Mindez annak fényében érdekes, hogy Magyarországon, s egyes hírek szerint más EU-s országokban is a kormányok épp kivetni készülnek a távközlési cégeket sújtó adókat.
De miért ellenzi a bizottság pont ezt az adót? Egyrészt azért, mert a tagállamok által elfogadott, minden tagállam számára kötelező stratégia, a Digital Agenda szerint 2020-ra biztosítani kell az uniós állampolgároknak a széles sávú internet elérését, bárhol éljenek az unió területén. Az ehhez szükséges beruházásoktól sok költségvetési bevételt és létrejövő munkahelyeket remélnek a kormányok. Ahogy a széles sávú lefedettség megvalósulásától is. Az unió versenyképességének szempontjából kiemelt fontosságú a digitális szolgáltatások elérése és a digitális írástudás terjedése. Franciaország ellen már jó ideje folyik eljárás, mert a kormány a távközlési cégekre kivetett adóval próbálja ellensúlyozni az állami tévécsatornák kieső bevételeit – azokon ugyanis megszüntették a fizetett reklámokat. Az adó bevezetésekor a kormány 400 millió eurós bevétellel kalkulált –a teher az árbevétel 0,9 százaléka. A bizottság szerint ez az adó lényegében egy adminisztratív díj, és ez nem egyeztethető össze a fentebb már ismertetett európai joggal.
Spanyolországban is hasonló rendszerű az adó, csak más a kulcs, és szélesebb cégkört érint, mert a médiavállalatokat is fi zetésre kötelezték. Emiatt márciusban már az új távközlési biztos, Neelie Kroes indított eljárást Spanyolország ellen, szinte szóról szóra azonos indoklással, mint a franciák esetében. Kiegészítve azzal, hogy az adó torzítja a távközlési piacot, és hátrányos a fogyasztókra nézve is, hiszen végső soron ők fizetik meg a szolgáltatások árában.
Lapunk kérdésére a Vodafone Magyarország Zrt.-nél elmondták: az EU lépéséből egyértelműen látszik, hogy a bizottság nagyon szigorúan ítéli meg ezt a kérdést. Hangsúlyozták, hogy mindez nem öncélú, hiszen a már említett Digitális Menetrend teljesítését lassítja minden, a szektort feleslegesen terhelő adó.
Hasonlóképp kommentálta a döntést a TelenorMagyarország is. – Az Európai Bizottság szerint a távközlési szolgáltatókra kivetett új adó sérti az uniós szabályokat, és a gazdasági növekedés szempontjából kiemelten fontos iparág fejlődését gátolja. Tanulmányok bizonyítják, hogy az internetben rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázásával 88 ezer új munkahelyet lehetne teremteni Magyarországon a 2020-ig tartó időszakban –nyilatkozta a vállalat szóvivője.
