Matolcsyék nem kérnek az MNB javaslataiból
Köszöni, de nem kér a Magyar Nemzeti Bank (MNB) javaslataiból a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) – lényegében így összegezhető a tárca véleménye, amit levél formájában hozott a jegybanki vezetők tudomására. Az MNB szeptemberben foglalta össze több pontban, hogy szerintük milyen intézkedésekkel lehetne javítani a lakossági hitelek átláthatóságán, a csomagot pedig eljuttatták a kormány illetékes miniszteréhez. Az MNB saját honlapján közzétette a javaslatokat, egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormánynak megadott határidőn belül reagálnia kell a kezdeményezésre.
A reakció végül megszületett, de – talán a jegybankosok számára sem meglepő módon – nem süt a lelkesedés a sorokból. Úgy tudjuk, a válaszlevélben a Matolcsy György vezette tárca kifejezte egyetértését a javaslatban megfogalmazott célokkal, a lakossági hitelek átláthatóbb árazásával és a termékek összehasonlíthatóságának javításával. Egyben jelezte, hogy folyamatban van az egyes pénzügyi tárgyú jogszabályok megalkotásáról, valamint módosításáról szóló előterjesztés kidolgozása, melynek során egyeztetni fognak a pénzügyi intézmények képviselőivel az MNB javaslatairól is. A törvénytervezet várhatóan év végéig kerül az Országgyűlés elé.
Az ügy hátterét ismerő forrásunk szerint úgy kell lefordítani a tárca üzenetét, hogy az MNB javaslatai az asztalfiók mélyére kerülnek, azzal a továbbiaknak nem óhajt érdemben foglalkozni a kormány. Amint az MNB-nek is „jelezték”, már a parlament előtt van a Rogán Antal és Kósa Lajos által sürgősséggel benyújtott javaslatcsomag a hitelfelvevők helyzetének javítására (jelenleg a részletes vitára bocsátásra vár), s már nincs idő a szándékában, céljaiban hasonló MNB-javaslatok beépítésére. A párhuzamnak fontos szerepe van, mert ezzel lesz magyarázható később, a minisztérium pénzügyi csomagjának előkészítésekor, hogy miért nem köszönnek majd vissza belőle a jegybanki kezdeményezések: azok ugyanis okafogyottá válnak a Rogán–Kósa-törvénymódosítók parlamenti elfogadásával.
Csakhogy az MNB vitatja, hogy megfeleltethető lenne egymásnak a fideszes képviselők és a jegybank csomagja. Az MNB szerint a törvényjavaslat nem biztosítja a lakossági hitelek árainak teljes átláthatóságát. A képviselői javaslat ugyan tiltja az önkényes kamatemelést, de azt nem garantálja, hogy csökkenő kamatkörnyezet esetén a korábban megállapított ügyfélkamatok is mérséklődjenek. Így a bankok a kamatemelésnél már nem, ugyanakkor a kamatcsökkentés elmulasztásán keresztül továbbra is érvényesíthetik árazási erőfölényüket. Ez utóbbi probléma éppen a jelen helyzetben aktuális, amikor a korábban magas szinten rögzített ügyfélkamatok mérséklését a finanszírozási költségek csökkenése már lehetővé teszik – hívják fel a figyelmet az MNB-nél.
A jegybank szerint az általa kidolgozott javaslatcsomag éppen a fenti problémákra nyújtana megoldást. Az MNB a lakosság terheinek csökkentése érdekében azt javasolta az NGM-nek, hogy a jövőben az éven túli lejáratú lakossági hiteltermékeknél csak kétféle kamatozású terméket lehessen kínálni. Egyfelől referencia-kamatlábhoz (például a jegybanki alapkamathoz) kötött kamatozású terméket, ahol a referenciakamat feletti felár rögzített és az ügyfél számára kedvezőtlenül semmilyen körülmények között sem módosítható, másfelől olyan fix kamatozású terméket, amelynél az ügyfélkamatot egy előre meghatározott és többéves kamatperiódus alatt nem lehet egyoldalúan változtatni. A referenciakamathoz kötött termék esetében így az ügyfélkamatok lefelé is követnék a forrásköltségek változását, ugyanakkor a kamatkockázatot felvállalni nem kívánó ügyfelek választhatnák a fix kamatozású termékeket is.
Az NGM válaszlevelével ugyan nem minden tekintetben elégedett az MNB, a jegybanknál azért bíznak benne, hogy a kormány hasznosítani fogja az elképzeléseket. A jegybank számára csak az a fontos, hogy végül olyan szabályozást fogadjon el a parlament, amely valóban biztosítja, hogy az átlátható hitelárazás révén az ügyfelek a csökkenő kamatkörnyezet előnyeiből is részesüljenek, márpedig a jelenleg tárgyalt képviselői javaslat nem ilyen – fogalmaztak az MNB sajtóosztályán.
Gyorsabb lesz az átutalás
Jelentősen gyorsul, a mostani egy nap helyett legfeljebb négy óra lehet az elektronikusan benyújtott, belföldi forintátutalási megbízások teljesítése a hazai bankrendszerben – jelentette be Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Elmondta: az új rendszer 2012. július elsejétől lép hatályba, mivel jelentős felkészülést, fejlesztéseket igényel, amelyek a bankrendszer szintjén várhatóan mintegy 7-8 milliárd forint kiadással járnak. Bartha Lajos, a jegybank igazgatója elmondta: az új elszámolási rendszer előnye az lesz, hogy a napközben benyújtott átutalási megbízások legfeljebb néhány órán belül megérkeznek a címzett számlájára.
Mégis kirúgták Bathót
Lapunk értesülései szerint végül távoznia kellett a Nemzetgazdasági Minisztériumból Bathó Ferencnek, aki a költségvetésért felelős államtitkárságon dolgozott helyettes államtitkárként. Bathóról pár hete a Nol írta meg először, hogy a nemzetgazdasági tárca vezetése és apparátusai között kialakult feszült helyzet eredményeképpen szabadságolták.
Ezt követően olyan sajtóhírek jelentek meg, hogy Matolcsyék meg akartak szabadulni a szakértőtől, ám Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkárának nyomására erre végül nem került sor. Ezt az értesülést pár napja maga Varga cáfolta. Most azonban kenyértörésre került sor, és Bathónak mennie kellett. Ezt a tárcánál dolgozó forrásaink is megerősítették. Úgy tudjuk, Bathónak az APEH-ben kínáltak munkát, ami nem szokatlan, lévén átfedés a két intézmény területei között, ahogy volt régebben is átjárás az APEH és a PM között. Bathó sorsa azonban még nem tűnik rendezettnek: állítólag nyomást próbáltak gyakorolni az APEH-re, hogy ne alkalmazzák a szakértőt. – Szabadságon vagyok – ennyit közölt kedden kora este az MTI-vel Bathó, aki sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta a kényszerszabadságolásáról, illetve a minisztériumból való távozásáról szóló információt. (B. F. Z.)
