Autók a sínen
A kelet-európai bérek szintje önmagában már nem vonzó, fontosabb a megbízható és képzett munkaerő, valamint a logisztikai háttér. A magyar autópálya és vasúthálózat kiépítettségével több jelentős járműipari beruházást sikerült elnyerni. Vasút nélkül esélye sem lett volna Győrnek és Kecskemétnek az Audi és Mercedes, illetve Szentgotthárdnak az Opel újabb beruházására. Az Audi győri és ingolstadti telephelye között hetente tizenhét vonatpár közlekedik, másfél évtized alatt tizenötezer szerelvény szállított alkatrészeket, komplett autókat és motorokat, ami közel nyolcmillió tonna árut jelent. Ehhez közúton 325 ezer kamion kellett volna. A vasúttal sikerült tehermentesíteni a magyar, osztrák és német utakat, ami környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági szempontból is jelentős. A Győr és Ingolstadt közötti 650 kilométeres utat a szerelvények megállás nélkül teszik meg, ami logisztikai szempontból ideális megoldás, ennek is köszönhető, hogy 900 millió eurós beruházás keretében évi 125 ezer autó kapacitású gyárat épít Győrben az Audi. A Magyar Suzukinál a szállítások 70 százaléka közúton, 24 százaléka vasúton, 6 százaléka hajón történik. A vasút átlagkapacitása heti négy szerelvény, ami havi átlagban 3200 autót jelent: a főbb célállomások Anglia, Olaszország, Hollandia, Svájc, Svédország. A 2012-től termelő 860 millió eurós beruházás keretében felépülő kecskeméti Mercedeshez is vezet majd vasút. A szentgotthárdi GM Powertrain motorgyárának csarnokába is vasúti vágány vezet, ez is fontos szem pont volt a következő félmilliárd eurós beruházásnál.