Pályáznának a vállalkozók, de nincs mire
A budapesti és a közép-magyarországi cégek hiába keresnek maguknak uniós pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján. Legyen szó mikro-, kis-, közepes, vagy éppen nagyvállalatról, az Új Magyarország fejlesztési tervben egyetlen olyan felhívás sincs, amely nekik szólna. Illetve egy van, de azt is felfüggesztették. Jelesül arról a technológiafejlesztési pályázatról van szó, amelyet az új kormány nagy hírverés közepette, az Új Széchenyi-terv szellemében hirdetett meg, és szeptembertől lehetett rá beadni a dokumentációkat.
Egész Magyarországot tekintve sem túl rózsás a kép. A nyilvánosan elérhető adatok szerint a vállalkozások ipartelepítésre 7,95 milliárd forintot nyerhetnek el a dél-alföldi, a dél-dunántúli, az északalföldi és az észak-magyarországi régiókban. A felhívások szerint maximum 24 projektet támogatna az NFÜ. Bioetanolüzemek létesítésére a nagyobb cégek kaphatnak össze sen 8 milliárd forint uniós forrást, a fenntarthatóbb életmódot támogató fejlesztésekre mintegy egymilliárd forint van elkülönítve. A leghátrányosabb térségek vállalkozásai 10 milliárd forintra pályázhatnak, amiből komplex technológiai fejlesztéseket valósíthatnak meg. Közép-Magyarország kivételével a vállalkozások össze sen 16 milliárd forintot nyerhetnek el technológiafejlesztésre, igaz, a jelenlegi feltételek szerint október végén ez a lehetőség is lezárul.
Az NFÜ pályázati keresőjében tehát az előbbi lehetőségek tárulnak a vállalkozások elé. Ez elkeserítően kevés, különösen annak tükrében, hogy a gazdaság fejlesztése még mindig kizárólag a közösségi pénzekből oldható meg. Sem a költségvetés, sem a bankok nem állnak a vállalkozások mögé. Mindezekhez képest a kormányzati kommunikáció másról sem szól, mint hogy meg kell erősíteni a magyar kis- és középvállalkozói rétegeket, hogy beindulhasson a GDP növekedése, és új munkahelyek jöhessenek létre. Azt is naponta halljuk, hogy a kormányzat kifejezett szándéka a bürokrácia csökkentése, az átláthatóbb pályázati rendszer megvalósítása és a gyorsabb ügymenet. Ehhez képest, habár a kormányváltás előtt sem működött zökkenőmentesen az uniós pályázati rendszer, azóta teljes a káosz. Követhetetlenek a változtatások, amelyek a felhívások tartalmát, feltételeit, beadási határidejét érintik.
Elég pár hetet visszakeresni a pályázati közlemények között, s látszik a fejetlenség. Szeptember 23-án arról értesülhettek a cégek, hogy a Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása című felhívás keretében beérkezett pályázatok döntés-előkészítési folyamatát szakpolitikai felülvizsgálat céljából felfüggesztették, és a március végéig postára adott pályázatokat újraértékelik. Egy nappal később a Mikro- és kisvállalkozások technológiafejlesztése című pályázati felhívást érintette a változás. Egy automatikus eljárásrendű folyamatba (eddig aki megfelelt a feltételeknek, és benyújtotta a szükséges papírokat, nyert) beépítettek egy szubjektív elemet. Elutasítják ugyanis azokat a pályázatokat, amelyek megvalósítása „kiemelkedően jelentős kockázatot hordoz”. Ezt a módosítást nehéz értelmezni. Ha ugyanis valaki minden kiírt feltételnek megfelel, kérdés, milyen alapon mondják rá azt, hogy kockázatos a vállalkozás.
Egy hete pedig azt tette közzé az NFÜ, hogy a Magas foglalkoztatású hatású projektek komplex támogatása című felhívás esetében – a beérkezett pályázatok nagy számára és a rendelkezésre álló keret valószínűsíthető kimerülésére tekintettel –a dokumentációk benyújtási lehetőségét felfüggesztették. Ugyanilyen indokkal a Vállalati folyamatmenedzsment és az e-kereskedelem komplex támogatása című pályázatot is bezárták.
Megkérdeztük a területért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy szerintük mennyire vág egybe a kormányzat azon szándéka, hogy támogassa a vállalkozásokat, és az a tény, hogy egyáltalán nincs vagy alig van számukra értékelhető uniós pályázat nyitva. Választ nem kaptunk, mint ahogyan arra a kérdésünkre sem, hogy lesznek-e még idén új pályázatok, vagy a cégek kénytelenek megvárni amíg beindulnak az Új Széchenyi-terv felhívásai.
Csak a körítés más
Az új kormány szeptemberben nagy hírveréssel megjelentetett felhívása nem volt újdonság, hiszen az évek óta legnépszerűbb technológiafejlesztési pályázat meghosszabbítását jelentette. Ugyanakkor a korábbiakhoz képest kiírásában több feltétel is módosult: erősen preferálták a kis- és középvállalkozásokat, valamint a húzóágazatokban (például autógyártás) megvalósuló projekteket, illetve a pályázó múltbeli adatainak értékelése helyett inkább a fejlesztés megvalósíthatósága kapott nagyobb hangsúlyt.
Értékelési szempontként jelentek meg a nemzetgazdasági vonatkozások, így pontot ért a minél magasabb hazai beszállítói hányad, a Magyarországon megfizetett adó összege, valamint az, hogy a projekt megvalósítása révén növekszik-e a cég exportképessége. A kiírás feltételrendszere figyelembe vette a válság utáni újrarendeződést jellemző gazdasági tendenciákat, illetve az értékelési rendszer előnyt biztosított azokna a vállalkozásoknak, amelyek a kötelezőnél nagyobb önerőt vállalnak a megvalósításában.
