Négyen futtatnának midibuszt a BKV-nál
Tegnap délután „megérkeztek” a BKV Zrt. midibusztenderére az árajánlatok, amelyek a kilométerpénzeket tartalmazták – tudta meg a Népszabadság. Információink szerint a korábbi hét indulóból négy cég, a Vértes Volán, a Panoráma Tourist Kft., az Orangeways Zrt. és a VT-Transman adott le pályázatot a 40 jármű közlekedtetésére. A BKV sajtóosztályán érdeklődésünkre úgy nyilatkoztak, hogy a jövő héten elkészül a teljes értékelés és már eredményt is hirdetnek, vagyis pont kerül az immár csaknem másfél éve húzódó ügy végére. Az árajánlatok leadását követően –úgy tudjuk – létrehoznak egy bizottságot, amely értékeli és ellenőrzi a beérkezett anyagokat, s végül meghozza a döntést. Ebben „igen meghatározó” súlyt képvisel majd az ár – tudtuk meg.
A pályázat tavaly nyári kiírását –a BKV szerint – az indokolta, hogy a társaság által üzemeltetett IK 405-ös midibuszok jelentős része frekventált útvonalakon, így a budai Várban közlekednek, ám meghibásodási arányuk magas, 40–50 százalékos, üzemeltetésük így gazdaságtalan.
Bár ezek alapján égetőnek tűnt a tender tavalyi kiírása, ennek ellenére igencsak hosszúra nyúlt a lebonyolítása. A tenderrel összefüggő eredményekkel, leadásokkal kapcsolatos időpontokat a közlekedési vállalat többször halasztotta. Idén késő tavasszal már úgy tűnt, eredménytelennek nyilvánítják a pályázatot. A nehézkesen haladó folyamatnak egyik oka a kiírás műszaki elvárásaival szemben megfogalmazott kritika volt. A BKV ugyanis szeretné a már működő első ajtós felszállási rendbe bevonni az új vonalakat is, amelyeken a most beszerzendő járművek teljesítenek majd szolgálatot. Ehhez olyan buszokat kellett volna bemutatni, amelyek első ajtaja az első tengely előtt van, ezt azonban nem minden, az első körben még kandidáló cég – a Volánbusz Zrt., a Vértes Volán, a Körös Volán, az Orangeways, a Panoráma Tourist Kft., a VT-Transman Kft. és az Inter Tan-Ker Zrt. – tudta ígérni. Lapunk kérdésére a BKV-nál viszont most úgy tájékoztattak, hogy ezek a problémák már elhárultak.
Az indulók a győzelem érdekében több fronton is harcoltak egymással. A sajtóban – persze források nélkül – több olyan hír is megjelent, amely egyes pályázókat a BKV-val összefüggésben „összeférhetetlenséggel” vádolt. Az üzlet méretét tekintve mindez korántsem meglepő és véletlen. A első körben ugyanis a 40, jellemzően a várban közlekedő új busz forgalomba állítása évente 1-1,5 milliárdos üzletet jelent. Ez az összeg ráadásul tovább növekedhet, mert a BKV opcióként további 60 járművet is igénybe vehet a nyertestől.
Abban azonban semmi változás nincs, hogy a szakszervezetnél nem nagyon értenek egyet a pályázattal. Nemes Gábor, a Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeti Szövetségének alelnöke elmondta, hogy szerintük egyáltalán nem gazdaságos a BKV számára, ha az új járművek közlekedtetését külső vállalkozóknak adják ki. Véleményük szerint olcsóbb lenne, ha maga a közlekedési vállalat lízingelne ilyen járműveket és saját munkatársaikkal végeznék a munkát. Már csak azért is, mert ismereteik szerint a pályázók közül egynek sincs „raktáron” a tender tárgyát jelentő, megfelelő menynyiségű midibusza. – Ezt meg kell vásárolják, vagy lízingelniük kell, ami gyakorlatilag annyiba kerülhet, mint a BKV-nak, ám nyilván nyereségesen szeretnének dolgozni, vagyis ez már drágítja a szolgáltatást a közlekedési vállalat számára – mondja az alelnök. Határozott véleményük szerint a társaság saját házon belül olcsóbban ki tudná hozni a szolgáltatást.
– Nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni a vonalon dolgozó, mintegy 60 alkalmazott helyzetét sem –jegyezte meg Nemes Gábor. Nem szeretnék azt, hogy a munkavállalók úgymond „kölcsönbe” menjenek a pályázaton győztes vállalkozáshoz. A BKV szerint éppen ezért kellett a pályázóknak kétféle árat – sofőrrel és sofőr nélkül – megadniuk, ami pedig állításuk szerint a vállalat számára lehetőséget ad, hogy az érdekképviseletek véleményét is figyelembe véve, a leghatékonyabb üzemeltetési konstrukciót válasszák ki. Akárhogy is, a szakszervezet nemes egyszerűséggel „pénzpocsékolásnak” tartja a működés kiszervezését.
