Ezt alátámasztja, hogy gyorsuló ütemben nőtt a felszámolásra jutó cégek száma. Az első három negyedévben 13 404 vállalkozás jutott erre a sorsra, ami 21 százalékkal több mint a megelőző év azonos időszakában volt –fél évkor még csak 15 százalékos volt a növekedés.

Az Opten szerint a megelőző év azonos időszakához képest jelentősen nőtt azoknak a cégeknek a száma is, amelyeket saját tulajdonosaik ítéltek bezárásra. A szeptemberben indított 1133 végelszámolás 33 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket, míg az első három negyedévben bezárt 10 856 cég 11 százalékkal több mint 2009 első kilenc hónapjában volt. A végelszámolások 20 százaléka felszámolási eljárásba fordul.

Szeptemberben kiemelkedően sok, 4127 céget alapítottak, az új cégek számának növekedése az előző év azonos időszakához viszonyítva meghaladja az 50 százalékot. Csorbai Hajnalka szerint ez komoly probléma, gazdaságilag ugyanis nem reális, hogy a jelenlegi pesszimista hangulatban ilyen sokan gondolják úgy, hogy pont most érdemes vállalkozásba fogniuk. Úgy véli, a megugrás mögött három ok állhat: a munkanélküliség elől vállalkozásba menekülés, a magánszemélyek, családok adóoptimalizálása, valamint az üzletszerűen adósságokat hátrahagyó vállalkozók újbóli próbálkozásai.

Ahogyan arról a Népszabadság hírt adott, a hazai cégkultúrában működő gyakorlat a csalárdcsőd „intézménye”. Mint azt Erdős Károly, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) titkára mondta, bőven vannak olyanok, akik cégtemetőkre szakosodtak. Tevékenységük révén éves szinten 2000–3000 milliárd forint veszteség keletkezik a gazdaságban. Az előbbi folyamatok az APEH-nek is szemet szúrtak. Az adóhatóság egy átfogó vizsgálatot készít elő, amelyben a vállalkozásaikat tudatosan bedöntőket, majd ismét újat alapítókat szeretnék kiszűrni.