Egy euró 1,4 dollárt ért csütörtökön, szemben a júniusi 1,18-as árfolyammal. Utoljára februárban volt ilyen erős az európai közös valuta, s hogy ilyen rövid idő leforgása alatt ekkora változás ment végbe, aggodalmat ébresztett Jean-Claude Trichet európai jegybankelnökben. A frankfurti bank (EKB) csütörtöki ülésén maradt az egyszázalékos kamat, de nem derült ki, vajon a kormányzótanács megfontolja-e a Japánban bevezetett, az USA-ban latolgatott likviditásbővítő eszközök alkalmazását gazdaságélénkítésre. A kérdést, vajon ezek a központi bankok nem készülnek-e közös akcióra, Trichet elhárította, ám a felvetés jelzi: a piacok nagy várakozásokkal tekintenek az IMF eheti washingtoni közgyűlése elé, amelyre Trichet is hivatalos.

A várakozásokat fokozza, hogy Geithner amerikai pénzügyminiszter együttműködést sürgetett az árfolyammozgások tompítására, miközben az exportpiacokmegőrzésére valóságos leértékelési háború bontakozott ki a vezető gazdaságok között. Az európai–kínai csúcs befejezése után nem is tartottak tájékoztatót a részvevők, miután Wen Jiabao kormányfő visszautasította a brüsszeli sürgetést a jüan erősítésére. A kérést azonban Trichet csütörtökön megismételte.

Közben tegnap az Európai Bizottság előállt legújabb elképzelésével: a G20-ak körében vitatott, ám globális elfogadás nélkül értelmetlen banki tranzakciós adó helyett az IMF-hez hasonlóan pénzügyi tevékenységre kivetett adót javasol. Ez kiegészítené az egyes országokban már bevezetett illetékeket, amelyek célja inkább a pénzügyi szektor jövőbeli válságainak kezelését szolgáló alapok feltöltése. A banki nyereségre és javadalmazásra kivetendő adó viszont a költségvetésbe folyhatna be, hogy az ágazat – amely áfamentességet élvez – hozzájáruljon a válság okozta károk enyhítéséhez. Ötszázalékos rátával számolva az EU-ban 25 milliárd euró bevétel keletkezhetne. Az Európai Szakszervezeti Szövetség bírálta a javaslatot, mondván az adó 100 milliárdnál is többet hozhatna.

Jean-Claude Trichet