Célegyenesben a magyar termelők
– Ön nemrég egy nyilatkozatában azt mondta, hogy egy sárgarépa átlag 1870 kilométernyi utat tesz meg, amíg a termőföldről a húslevesbe kerül. Összefügg ez azzal, hogy elvállalta a Coop Rally fővédnökségét?
– Igen, voltaképpen összefügg. A Vidékfejlesztési Minisztériumnak az egyik legfontosabb, vállalt feladata, hogy segítse a magyar vidék talpra állítását, a hazai gazdák által termelt minőségi élelmiszerek piacra jutását. A sárgarépa 1870 kilométeres utaztatása jól példázza a mai helyzet képtelenségét. Ez egy átlagszámítás, ami függ attól, hogy melyik üzletláncba szállítják a zöldséget. Sok esetben a falusi bolt mellett megtermelt répát beviszik a zöldség-gyümölcs felvásárló telephelyére. Onnan a nagykereskedőhöz kerül, majd beszállítják valamelyik üzletlánc logisztikai központjába, végül kiviszik a termelő melletti falusi boltba. Ugyanez a helyzet más zöldségekkel is, vagy például egy chilei borral, amely szintén hosszú utat tesz meg, míg a magyar fogyasztókhoz kerül. A természet azonban lassan nem viseli el az értelmetlen áruszállítások okozta környezeti pusztításokat, és a fogyasztók pénztárcáját is feleslegesen terheljük meg ennek költségeivel. El kell érni, hogy a helyben termelt árunknak meglegyen a helyi piacuk. Ezért is vezettünk be – hivatalba lépésünk óta – több olyan változást, amely a helyi termelőket, a helyi piacokat és a minőségi magyar termékek védelmét érinti.
– A kistermelői rendelet módosítását is ezek közé sorolja?
– Természetesen. A július 6-tól hatályos rendelet legfontosabb eleme, hogy a termelők –például a nyers húst, a tojást, a tejet – helyben, az előállítás szerinti megyében, Budapesten és 40 kilométeres körzetben szabadon értékesíthetik. Reméljük, hogy a Coop üzletek is gyakran élnek majd ezzel a lehetőséggel. Szeptember 15-től, a módosított közbeszerzési törvény életbelépésétől pedig a közétkeztetést végző intézmények – óvodák, iskolák, kórházak – is közbeszerzés nélkül vehetik át a gazdák terményeit. Vonatkozik ez a feldolgozott kistermelői termékekre, így többek között: a sajtra, a lekvárra vagy a kolbászra. Korábban ezekre az árucikkekre is ugyanolyan közbeszerzési eljárás vonatkozott, mint például egy sztrádaalagútra vagy egy völgyhídra. Szintén a helyi gazdák életét szeretnénk könnyíteni azzal, hogy – szeptember végétől – saját fogyasztásra, 50 literig szabadon, adómentesen főzhetnek házi pálinkát a magánszemélyek.
– A kistermelőknek kedveznek ezek a jogszabály-módosítások, de mik a terveik az élelmiszeripar és a kereskedelem szereplőivel?
– A nemzeti együttműködés kormánya elszánt abban, hogy fellépjen az „élelmiszer-hulladékok” beáramlása ellen, hogy kiszűrje a silány minőségű termékeket. Fontos célkitűzésünk, hogy az állampolgárok asztalára jó minőségű, egészséges, lehetőleg magyar alapanyagokból, itthon készült élelmiszer kerüljön. Egy felmérés szerint az emberek 96 százaléka támogatja a szigorú élelmiszer-biztonsági szabályozást. Az új előírásokkal lehetővé válik, hogy a kereskedelmi forgalomba kerülő termékeket már ne csak az előállítás helyén, hanem akár a raktárakban vagy a hűtőházakban is ellenőrizzük. A másodlagos vizsgálatok nem csak a külföldi árukra vonatkoznak, a Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal megkülönböztetés nélkül, rendszeresen fogja ellenőrizni a magyar élelmiszereket is. Remélhetően az új szabályozás abban szintén segít, hogy visszaszoríthassuk az átcímkézéseket és az élelmiszer-hamisításokat.
– Sokan panaszkodnak az élelmiszerek magas, 25 százalékos áfakulcsára, s hogy emiatt továbbra is nagy a feketegazdaság szerepe a különböző ágazatokban. A változtatás szükségességétmár elődje, Gráf József is felvetette, de nem sikerült eredményt elérnie ebben a kérdésben. Ön is kezdeményezi az áfakulcs csökkentését?
– Létrehoztunk egy munkacsoportot – a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen –, amely áttekinti, milyen adójogi megoldások lehetségesek az adócsökkentés mellett a feketegazdaság visszaszorítására. A munkacsoport a jövő hónapban, a költségvetés tárgyalásakor teszi le az asztalra az adótörvényekkel kapcsolatos javaslatait.
– Mit tesz a vidékfejlesztési tárca a falvak, a kistelepülések elnéptelenedésének megakadályozásáért?
– Nem véletlenül szerepel a minisztérium elnevezésében a vidékfejlesztés szó. Átfogó, öszszetett programot kell megvalósítani ahhoz, hogy a vidéki életminőség javuljon, hogy érdemes legyen vidéken élni, gazdálkodni, boldogulni. Változtatni kell azon, hogy értékes földterületek sokasága található szerte az országban műveletlenül, hogy az állatállomány drasztikusan csökkent az elmúlt években. Szomorú és tarthatatlan, hogy egyre kevesebben akarnak vidéken élni és gazdálkodni. A kormány hivatalba lépése óta számos intézkedést hozott a helyi közösségek, a családi gazdaságok megerősítése érdekében. Az eddig említettek mellett kiemelném az illetéktörvény módosítását, amelynek segítségével illetékmentesen szállhat apáról fiúra a gazdaság. Szeptember 1-jén megalakult a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, amelynek egyik kiemelt feladata lesz a fiatal, gazdálkodni akaró családok földhöz juttatása. Felülvizsgáljuk az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program forrásainak elosztását is annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló pénzt minél inkább a minőségi termelésre, a családi gazdaságok és a helyi közösségek erősítésére lehessen fordítani.
– Mely területekkel kíván még a tárca kiemelten foglalkozni a közeljövőben?
– Terveink között szerepel a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése, újragondolása, hiszen mindenképpen átfogó stratégiát kell készíteni Magyarország vízgazdálkodására. Új szabályozásra van szükség a hulladékgazdálkodással és a termékdíjjal kapcsolatban is. Az egyik legfontosabb feladatunk lesz a hungarikumtörvény megalkotása is. Az elmúlt időszakban rengeteg olyan magyar termék tűnt el, amely a világpiacon is megállná a helyét. De ha meg is lennének ezek, a régi formájukban már aligha lehetne sikeresen értékesíteni őket a külföldi piacokon. Még az ötszáz éves pármai sonkának is reklámra van szüksége, hogy minél többen megvásárolják. Ez intő jel arra, hogy a hungarikumok megalkotása, megnevezése és kijelölése után szükség van a tudatos piacépítésre és marketingre. Mindenekelőtt néhány vezérterméket kell felépíteni és bevezetni az európai vagy a még szélesebb köztudatba. Ezek aztán húzhatnák magukkal a többi magyar terméket is. Ebben nagy szerepe lehet –a termelőkön kívül – a feldolgozók és a kereskedők összefogásának. Az V. Coop Rally meghirdetett célkitűzése, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplőit összefogásra buzdítsa a minőségi magyar élelmiszertermékek érdekében, ezért örömmel vállaltam el a rendezvény fővédnökségét.
