Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas megye területén egyelőre nem forgatta fel a munkaerőpiacot a katasztrófa – szűrhető le az illetékes regionális munkaügyi központok főigazgató-helyetteseinek szavaiból. Pákozdi Szabolcs, a középdunántúli hivatal részéről elmondta: a katasztrófa után azonnal jelezték a helyi kirendeltségeknek, hogy amennyiben szükség van rá, nyújtsanak segítséget a közhasznú foglalkoztatásra jelentkezőknek. Eddig ez iránt nem volt igény, az érintettek vélhetően még az értékeik mentésével vannak elfoglalva. – Az események előtt a településeken 87 közcélú munkást alkalmaztak, míg a vonzáskörzetben közel 270-et –mondta a szakember.

A főigazgató-helyettes reményei szerint a későbbiekben sem lesz hatása a munkaerőpiacra a katasztrófának. – Igaz – tette hozzá –, egyelőre nem látszik, hogy az agrárágazatban tevékenykedők esetében pontosan milyen következményei lesznek a történteknek, hiszen jelenleg a kármentesítés zajlik. Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője a Népszabadságnak elmondta, hogy pontos adataik egyelőre nincsenek, de becslésük szerint a vörös iszap több száz hektárra tehető mezőgazdasági területet ért el. A KSH 2008-as felmérése szerint a megyében 1100 mezőgazdasági profilú, legfeljebb 4 főt foglalkoztató vállalkozást tartottak nyilván, e társaságoknál összesen 4111 embert dolgozott. Ebből az ajkai térségben 600-an élhetnek.

A másik két érintett megyéért felelős regionális munkaügyi központ helyettes vezetője, Rodler Tamás ugyancsak arról tájékoztatott, hogy a történteknek most még nincs hatása a helyi gazdaságra, s reményeik szerint ez így is marad. Ipari, de a mezőgazdasági profilú vállalkozások részéről sem kaptak olyan tájékoztatást, amely szerint bármiféle, a munkavállalóikat érintő lépésre készülnének. Megjegyezte: a régióban dolgozóknak mintegy 10 százalékát az agráriumban alkalmazzák. Most úgy látják: a tragédia a tározó közvetlen közelében élő emberek életében okozott drámai törést.

Lapunknak név nélkül nyilatkozó régiós munkaügyi szakértő is hasonlóan látja a kérdést, ám kifejtette: aligha hiszi, hogy a MAL Zrt. esetében változások nélkül menne tovább az élet. A foglalkoztatási kérdésekben ez lehet „fejlemény”. Ebben az esetben helyi, lokális gondok alakulhatnak ki, amely néhány Vas megyei ingázót is érinthet. Az ajkai körzet lehet az áttételes vesztese a katasztrófának, pedig az utóbbi hónapokban kedvező folyamatokat lehetett itt tapasztalni. Az illetékes munkaügyi központ pár hetes kimutatása szerint a Veszprém megyei térségek mindegyikében kevesebb volt a nyilvántartott álláskeresők száma, mint egy éve s Ajka térségében regisztrálták a legjelentősebb csökkenést.

Az utolsó nyári hónap végén Ajka körzetében az álláskeresők száma 3152 volt, s bár ez így is a harmadik legnagyobb nyilvántartott létszám volt a megyében, ugyanakkor februárban még 4280-an voltak a listán. Persze maradéktalan örömre azért így sem volt ok, hiszen a közép-dunántúli régió 24 foglalkoztatási körzete közül itt volt a hatodik legmagasabb a regisztrált állástalanok száma.

Hogy a környékbeli turizmust – a közelben található többi között a Somló Tájvédelmi Körzet – hogyan érintik az iszaptározó kiszakadásával járó fejlemények, még szintén bizonytalan, de az általunk keresett hoteltulajdonosok szintén abban bíznak: a történtek nem hagynak nyomot a gazdálkodásukon. Bizonytalanságuk arra vezethető vissza, hogy ilyenkor már nem nagyon jelentkezik be szállóvendég a környékbeli szálláshelyekre, így nincs min lemérni az érdeklődés csökkenését. Abban reménykednek –mesélte a Népszabadságnak az egyik herendi szállóvezető –, hogy ha lenne is most hatása a történteknek, az a következő szezonra már egyáltalán nem lesz érezhető.

Veszélybe kerülhet az ajkai távfűtés

Levélben fordul Orbán Viktorhoz Schwartz Béla, Ajka polgármestere, azt kérve a kormányfőtől, hogy minél előbb újraindulhasson az ajkai timföldgyár, amelynek működési engedélyét a hétfői katasztrófát követően ideiglenesen felfüggesztették. Ajka első embere szerint a MAL Zrt. ajkai egységének esetleges bezárása egy újabb, ezúttal társadalmi katasztrófahelyzetet idézne elő. A timföldgyár közvetlenül 1100 embert foglalkoztat, a beszállítókon – egyebek mellett a fuvarozó cégeken, a gépek-berendezések gyártásával és javításával foglalkozó vállalkozásokon – keresztül azonban több ezer embernek nyújt megélhetést. A gyár bezárása nem egyszerűen megnövelné az ajkai kistérségben a munkanélküliséget, hanem kezelhetetlen helyzetet idézne elő – állítja Schwartz Béla. A MAL Zrt.

végleges bezárása lehetetlen helyzetbe hozná a Bakonyi Erőmű Zrt.-t, is, amely a timföldgyártáshoz szükséges magas nyomású gőzzel látja el a timföldgyárat. Az erőmű esetleges csődje viszont az ajkai távfűtésben okozna megoldhatatlan problémát: jelenleg 8000 lakást fűtenek az erőműtől vásárolt távhővel. Mindezeken túl a MAL Zrt. az ajkai önkormányzat legnagyobb iparűzésiadó-fizetője, tavaly például a cég 300 millió forintot fizetett be a város büdzséjébe, ami az 1,2 milliárd forintos összadóbevétel egynegyedét jelenti.

Trabantját mentő tulajdonos – első az értékek biztonságba helyezése