A KGST cserebere rendszerének zavarait azonban a nyolcvanas évek derekától már az alumíniumágazatban is csak pénzügyi manőverekkel lehetett palástolni. A magyar–szovjet államközi egyezmény felbomlása után pedig úgy látszott: az ország alumíniumipara néhány év alatt a tönk szélére kerül. Egyértelművé vált ugyanis, hogy a Szovjetuniónak átadott timföld feldolgozásáért aMAT jogutódjaként 1991 végén megalakult Hungalu Magyar Alumínium Rt. már nem fizethet a korábbi árucsere keretében.

A MAT romjain megalakult cégek az Állami Vagyonügynökség Rt. gyámkodása alatt egymás után szűntekmeg: 1990-ben bezárt a nyirádi Bauxitbánya, 1991-ben leállt a tatabányai és az ajkai alumíniumkohó, 1992-ben az Ajka I. timföldgyár, és 1993-ban a még meglévő timföldgyárak is csökkentették termelésüket. A csúcson mintegy 800 ezer tonnás termelés töredékére esett vissza, az ágazat 22 ezer dolgozójának jelentős hányada az utcára került.

A lassú élénkülés kezdetét a bennfentesek utólag 1995-re, a Magyar Alumínium (MAL) Kft. megalakulásának idejére teszik. A piacon új szereplőnek számító vállalkozás születésének évé ben elsőként az Inotai Alumínium Kft.-t vásárolta fel. Egy évvel később a Bakonyi Bauxit Kft.-t, és a Kőbányai Könnyűfém Kft.-t szerezte meg a MAL. A hétfői balesetben érintett Ajkai Alumínium Kft.-t 1997-ben vette birtokba a cégcsoport.

Terjeszkedése itt nem állt meg: Németországban megalapították a MAL Deutschland GmbH-t, majd Csíkszeredán a MAL Product s.r.l.-t. A cégcsoport 2000-ben egységes szervezetté alakult, és már részvénytársaságként megvásárolta a szlovén Silkem d.o.o. többségi tulajdonrészét. Kőbányai cégüktől viszont egy évvel később megváltak.

A MAL 2004-ben új területre lépett, Bosznia-Hercegovinában 51 százalékos tulajdonrészt vásárolt a Rudnici Boksita Jajce bauxitbányában, majd a következő években további 25 százalékos részesedést szerzett. A következő évben a társaság átvette a többségi tulajdonában álló Bakonyi Bauxitbánya Kft.-től a mélyművelésű bauxittermelést, és az eszközök kivásárlásával létrehozta a bauxitbányászati ágazatot.

Inotán 2006 januárjában a MAL leállította az alumíniumkohót, majd két új hulladékolvasztó kemencét avatott. Alumínium-félgyártmány előállító kapacitását 2007-ben eladta. Egy évvel később azonban a társaság továbblépett – megszerezte a montenegrói Niksic térségének bauxitkutatási és kitermelési koncesszióját.

Ezzel párhuzamosan maga az alumíniumipar is átalakult. A korábbi három, kohóalumíniumot gyártó cégből egy maradt. Az alumíniumöntészet viszont fellendült, termelése legalább háromszorosa a korábbinak.

A MAL az ágazat számos területén képviselteti magát: a cég hidrát- és timföldtermékeket, valamint alumíniumöntészeti ötvözeteket gyárt. Fő tevékenysége a speciális hidrátés timföldtermékek gyártása. Utóbbiakból évente a MAL 280 ezer tonnát állít elő, amit a Silkem 50 ezer tonnával fejel meg. Speciális timföldtermelésük együttesen a világ termelésének 5,5 százaléka, az európainak 13,5 százaléka.

A MAL ajkai ALU-FÉM üzletága hulladékból gyárt igény szerinti alumíniumöntészeti ötvözeteket fémöntödék számára. A társaság a termékeinek többségét, 70-75 százalékát nyugat-európai országokba exportálja.