Miközben a kohéziós politika uniószerte vitatott jövőjéről tárgyalt következő soros elnökként Brüsszelben Fellegi Tamás fejlesztési miniszter, szerdán délután magyar újságíróknak arról számolt be: a közlekedési, ezen belül elsősorban a budapesti metróépítési szabálytalanságok felfedése után az Európai Bizottság nemrégiben felfüggesztette e program számára a kifi zetéseket. A közbeszerzési és egyéb szabálytalanságok a 2007–2009-es időszakra vezethetők vissza, s az új kormány most egyeztet a brüszszeli illetékesekkel a hibák kijavításáról, akcióterv elkészítéséről és benyújtásáról.

A 4-es metró építkezésén – visszafogták a pénzeket

Úgy tudjuk, a pénz nem veszett el, de a hiányosságokat pótolni kell, ezért fontos szempont, hogy a kormány maga is kivett a négyes metróprojektből egyes elemeket, s hogy a problémákat nem az EU könyvvizsgálói fedték fel, mert akkor a pénznek végleg búcsút lehetne inteni.

A négyes metró tavaly tavasszal került a brüsszeli figyelem előterébe, amikor egyeztetések után tizenegy szerződést vettek ki a programból, összesen 170 millió euró értékben. A teljes költséget akkor 1,4 milliárd euróra becsülték, ebből Budapest 900 milliót kért, s ez csökkent a feleslegesnek ítélt szerződések értékével. Brüsszelben ezt azóta még valamivel tovább apasztották. A kohéziós alapnak a metróépítést is szolgáló bukszájában 1,8 milliárd euró lapul.

Az unió központjában eleve túlzottnak tartották a metróprojektet. De tisztában voltak azzal, hogy az ország költségvetése nehéz helyzetben van, s hogy ezt az építkezést, amely azért a tömegközlekedést és a környezetvédelmet is szolgálja, csak tetemes uniós támogatással lehet megvalósítani. Azt viszont most sem értik megkérdezett forrásaink, miért nem teremtettek az illetékes hatóságok olyan tiszta helyzetet, azaz szabályos környezetet, hogy az EU valóban fizetni tudjon.

Fellegi Brüsszelben találkozott Johannes Hahn biztossal is, akinek elmondhatta, hogy a kormány 2012-től új közbeszerzési törvényt szeretne érvénybe léptetni. A rendteremtést az unió kérte is, akárcsak az átláthatóság növelését. Ezzel együtt egy csomagban várná az új kormány elképzeléseit a források felhasználásának módosítására. Kérdésekre Fellegi megismételte: az uniós pénzek lekötésében Magyarország jól áll, más kérdés, mennyit fizethetett már ki Brüsszel. Hozzátette: a tervek jó része ötletelés eredménye, nem illeszkedik gazdaságpolitikai stratégiába. A megmaradt részt ezért az új kormány a maga elképzelései szerint, a Széchenyi-tervbe illesztve használná fel. A közbeszerzés javítására, gyorsítására azért is szükség van, hogy ez a pénz valóban a gazdaság fejlesztését szolgálhassa.

Leendő soros elnökként Fellegi arról is igyekezett benyomásokat szerezni Brüsszelben, hogymilyen a támogatottsága a kohéziós, illetve a fejlesztéspolitika megtartásának az uniós büdzsében a jelenlegi arányok mellett. A nagy tagállamok véleményét a következő hetekben gyűjti be.