Újra élmény Dunaújvárosban lubickolni

Egy hónapos kényszerszünet után újra kinyitott a dunaújvárosi élményfürdő, miután a CIB-csoport és a dunaújvárosi önkormányzat megállapodott a vitás kérdésekben. Valójában a felek két év haladékot adtak egymásnak a problémák tényleges rendezéséhez.

Véget ért az egy hónapos áramszünet a dunaújvárosi élményfürdőben, miután a tulajdonos CIB Property Zrt. visszakapcsoltatta a villanyt. A létesítmény kapujára még augusztus végén került lakat, amikor az E.ON a tulajdonos kérésére felfüggesztette a szolgáltatást. Áram híján a fürdő működésképtelenné vált, ráadásul le kellett állítani a létesítmény egészségügyi centrumában a dunaújvárosi kórház orvosai által tartott szakrendeléseket is.

Kanizsai Róbert, a CIB kommunikációs vezetője kérdésünkre elmondta, a tudatos áramszünettel szerették volna tárgyalóasztalhoz ültetni a dunaújvárosi önkormányzat, valamint a város tulajdonában lévő Dunaújvárosi Vagyonkezelő (DVG) Zrt. vezetőit. Az élményfürdőt ugyanis a 2009-es átadása óta a DVG Zrt. üzemeltette, ám az elmúlt egy évben számos kérdésben komoly konfliktus alakult ki a tulajdonos és az üzemeltető között.

Mint ismert, a dunaújvárosi önkormányzat még 2006-ban határozta el, hogy felépít egy élményfürdőt, ám a fejlesztésre nem volt saját forrása, így a beruházás egy lízingkonstrukció keretében valósult meg. A négy évvel ezelőtt megkötött szerződésben az állt, hogy aCIB az előzetes tervek szerint 3,4 milliárd forintból építi meg az élményfürdőt, amit elkészülte után a DVG átvesz, egyúttal megkezdi az évi mintegy 270 millió forintos lízingdíj fizetését. Az eredeti kontraktus szerint a város cégének húsz éven keresztül kellett volna fizetnie a lízingdíjat, hogy az élményfürdő a tulajdonába kerülhessen.

A létesítmény elkészültét követően azonban a felek nem tudtak megállapodni a beruházás tényleges költségéről. A DVG 2009-ben ugyan birtokba vette a fürdőkomplexumot (próbaüzem címén), ám a szerződésszerű átadás-átvételre nem került sor, a vagyonkezelő cég nem is kezdte meg a lízingdíjak fizetését. Ennek az volt a legfőbb oka, hogy a CIB a tervezettnél több százmillió forinttal nagyobb összegben határozta meg az élményfürdő beruházási értékét, amit a DVG és az önkormányzat nem fogadott el. A város álláspontja szerint a beruházó a kivitelezés során számos ponton eltért az eredeti tervektől, ráadásul kétéves csúszással építette meg a fürdőt, így a többletköltségekért kizárólag a CIB-et terheli a felelősség.

A CIB vitatta ezt, egyúttal azzal érvelt, hogy megállapodás hiányában a DVG Zrt. jogszerűtlenül üzemeltette az élményfürdőt, ráadásul a tulajdonos – miközben fizette a közüzemi számlákat – nem részesült a bevételekből.

Az áramszünet lépés mindenesetre bevált, hiszen amint lakat került az élményfürdő kapujára, hosszú idő után újra tárgyalóasztalhoz ültek a felek –Dorkota Lajos városfejlesztési alpolgármester, illetve Surányi György bankelnök vezetésével – és sikerült is egyezségre jutniuk.

Az új megállapodással a korábbi lízingszerződést bérleti konstrukcióvá alakították át. Kanizsai Róberttől megtudtuk: a CIB megvásárolja az élményfürdő alatti telket az önkormányzattól, egyúttal két évre bérbe adja a létesítményt a DVG Zrt.-nek, a bérleti időszak teljes időtartamára pedig vételi opciót biztosít a városnak. A bérleti díj alacsonyabb, mint a korábban megállapított lízingdíj – évi 270 millió helyett 240 millió forint –, a telek és a fürdő együttes vételárát pedig 4,79 milliárd forintban határozták meg. Mindez azt is jelenti, hogy az üzemeltetést végző DVG Zrt.-nek mostantól a közüzemi számlákat is fizetnie kell. Szabó József, a DVG Zrt. vezérigazgatója kérdésünkre azt mondta, részben a fürdő bevételeiből, részben a közvetlen önkormányzati támogatásból kigazdálkodható lesz a bérleti díj és a rezsi is.

A mostani megállapodás a következő két évre valóban rendezi a helyzetet, ám a probléma lényegét nem oldja meg. Az aláírt szerződésben ugyanis nincs szó arról, hogy mi történik akkor, ha az önkormányzat nem kíván élni a vételi opcióval. A város majdani döntését alapvetően befolyásolhatja, hogy a jelenleg csak vesztséggel üzemeltethető élményfürdő mikorra válik nyereségessé, már ha egyáltalán rentábilissá tehető. Mindez azt jelenti, hogy a feleknek legkésőbb 2012-ben újra tárgyalóasztalhoz kell ülniük.

Kényszerszünet után ismét nyitva a dunaújvárosi élményfürdő
Kényszerszünet után ismét nyitva a dunaújvárosi élményfürdő
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.