Az áfára vonatkozó uniós előírások ennél több kedvezményes kulcs alkalmazását nem teszik lehetővé, vagyis arról szó sem lehet, hogy beépüljön egy tízszázalékos adómérték is. Az élelmiszeriparban és a kiskereskedelemben kívánatosnak tartott tízszázalékos áfakulcsig csak úgy lehet eljutni, ha a kormány megszünteti a 18 százalékos mértéket. Ebben az esetben azonban dönteni kell a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás besorolásáról, amire szintén a kedvezményes áfakulcs van hatályban: azt vagy fel kell vinni a 25 százalékos körbe, vagy arra is tíz százalék lesz az áfa. A szállodalobbi régóta küzd azért, hogy a rájuk jutó adóteher minél alacsonyabb legyen, ezért az emelés biztos komoly ellenállást váltana ki.

A költségvetés bevételeinek biztosítása érdekében viszont a kormánynak nem maradna sok választási lehetősége. A teljes magyar kiskereskedelmi élelmiszer-forgalom utáni áfafi zetés több százmilliárd forintot tesz ki. Ha azt nézzük, hogy a büdzsé idei áfabevétele 2313,9 milliárd forint, s a KSH szerint a fogyasztói kosárban az élelmiszerek súlya meghaladja a 23 százalékot, akkor már 500 milliárd forint felett járunk. Ugyanakkor az áfacsökkentés a fogyasztói árakat mérsékelheti, ami növelné a forgalmat, ez pedig visszahozna valamennyit, és nyilván nem a teljes élelmiszer-kínálatra érvényes az ígéret, de a végső egyenleg így is több tízmilliárd forint bevételkiesés lenne.

A kormány választhat más utat is, például az alapvető élelmiszerek átsorolását az ötszázalékos termékkörbe. Ha ez érintene jelenleg a normál kulcsba tartozó termékeket is, akkor nem nélkülözhető az uniós jóváhagyás. Tavaly a távhőnél is meg kellett várni Brüsszel beleegyezését, amikor az (akkor épp hatályban lévő) 20 százalékos normál kulcsból 18 százalékba sorolták át ezt a szolgáltatást, s csak ezt követően tudott hatályba lépni az adóváltozás. Ráadásul ennek az átsorolásnak a költségvetési hatása még durvább lenne.

Kereskedelmi szakmai becslések szerint a költségvetésbe befolyó áfatömeg durván egyharmada származik a kiskereskedelemben értékesített, 25 százalékos áfakörbe tartozó élelmiszerekből. (A kiskereskedelem mellett a közületek és a vendéglátás számára értékesített élelmiszer után is visszafolyik bizonyos mennyiségű áfa a költségvetésbe.) A kiskereskedelemben tavaly 3300 milliárd forint volt az élelmiszer-kereskedelem forgalma. Becslések szerint ebből 330-500 milliárdot tesz ki a 18 százalékos áfakörbe tartozó termékek – főképp tej és pékáruk – eladása. (B. Z.)