Az Európában magasnak számító áfakulcs csökkentésének tervével minden kormányzat maga mögé tudja sorakoztatni az agráriumot és élelmiszeripart – leszámítva a csalókat, akik a jelenlegi rendszerben évente milliárdokkal gyarapodnak. Mártonffy Béla, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint az adócsökkentéssel egy időben a zöldség- és gyümölcskereskedelem szabályozásán is változtatni kellene: a kis- és nagykereskedelem folytatását regisztrációhoz kötné, és ugyanezt szeretnék elérni a baromfitartók is.

Pék munkában – sikerül áttolni az áfaterhet?

A Baromfi Terméktanács információi szerint a csirkefélék 25–30 százaléka feketevágásból jut a fogyasztókhoz, a pulyka esetében ez az arány 20–25 százalék, míg a víziszárnyasoknál tíz százalék – tudtuk meg Bárány Lászlótól, a Baromfi Terméktanács elnökétől. Az áfacsökkentésen túl az is fontos lenne, hogy a húskereskedelmet csak a valódi telephellyel rendelkezőknek engedélyezzék, valamint a baromfihús mozgatása csak hiteles számla mellett történhessen. Bárány László biztos abban is, ha a kormány mielőbb bevezeti az adócsökkentést, azzal tompíthatja a dráguló takarmányok miatt késő ősszel várható 10–15 százalékos áremelést is.

Az élelmiszer-termelők szerint csak jelentős adócsökkentés hozhat eredményt, főleg, ha a hazai termelés felfutását és a feketegazdaság visszaszorulását várják az intézkedéstől. Ami egyébként a költségvetésnek évente közel kétszázmilliárd forintos bevételkiesést jelentene. Ellenben visszaszorulna a feketegazdaság, aminek méretét 30–35 százalékosra, az ezáltal okozott kárt százmilliárdos nagyságrendűre becsülik. Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke lapunknak elmondta, nemcsak a közvetlen hatása, hanem a közvetett is rendkívül káros, ugyanis az áfacsalók rontják a legális termelők piacra jutásának esélyeit.

Más bajuk is van a jelenlegi áfabesorolással. A 18 százalékos, kedvezményes áfakörbe tartozó tejtermékek közé tartoznak például a legdrágább külföldi sajtok is. A pékáruknál is hiányzik a világos magyarázat, hogy egyes sütemények miért tartoznak a kedvezettek közé, mások pedig nem. Van olyan vállalat, amelyik Túró Rudi-szerű termékét besorolták a kedvezményezett körbe, míg a másikat nem.

Az ÉFOSZ bővítené a kedvezményes kulcsba tartozó élelmiszerek körét: idesorolná a friss zöldségeket és gyümölcsöket, ezek feldolgozott formáit, a tej- és tejtermékeket, kenyér-, pék- és sütőipari termékeket, gabonaféleségeket és őrleményeket (például rizs, lisztféleségek), hús- és baromfiipari termékeket, a tőkehúst, a feldolgozott készítményeket, az állati és növényi alapú zsiradékokat (sertészsír, margarinok, étolajok), valamint a tojást. Éder Tamás elmondta azt is, hogy a termékek jelentős része ebben a körben nem márkázott, nem előrecsomagolt és rendkívül gyorsan jut el az előállítótól a fogyasztóig, a rövid termékpálya okán az áfacsalás lebukási kockázata rendkívül kicsi. Ugyanakkor az adócsalás biztosította potenciális jövedelem nagy, viszont 10 százalékos áfa esetén a csalók már mérlegelnék, érdemes-e vállalni a lebukás kockázatát a csekélyebb bevételért.

Az élelmiszer-feldolgozók véleménye szerint a fogyasztói ár várható csökkenése növelné a keresletet, ami egyértelműen visszasegítené a hazai élelmiszert a piacokra, munkahelyeket teremtve. Ugyanakkor nem mindenki látja optimistán a jövőt: az általunk megkérdezett ágazati szakértők szerint jelentős – 10–15 százalékot elérő – adómérséklésre minimális az esély, ezért többen az önkormányzati választások előtti kampányfogásként értékelik az áfacsökkentésre vonatkozó közelmúltbeli bejelentést.