Felborítja-e az idei költségvetést, hogy az előző évi hiány az eddig ismertnél 0,4 százalékponttal nagyobb lett? A kormányoldal politikusai szerint igen, a szakmai alapú reakciók alapján azonban pusztán ettől nem kellene eltérni a kitűzött céloktól.

A kérdést a KSH „provokálta ki” azzal, hogy tegnap közzétette a 2009. évről a sokadjára felülvizsgált hiányszámot: e szerint az eddig ismert, a parlament előtt lévő zárszámadási törvényjavaslatban is szereplő 4,0 százalék helyett 4,4 százalék volt az euróbevezetésnél figyelmbe vett módszertan szerinti deficit. A magyarázatok szerint az unióval folytatott egyeztetéseken néhány tételről kiderült, hogy nem jó helyen lettek elkönyvelve. Ilyen volt az uniós transzferek egy része, ami a bevételek elszámolását változtatta meg, míg a beruházásoknál végrehajtott revízió miatt a kiadások között is rendet kellett tenni.

Ez a módosítás azonban nem példa nélküli, már 2008-ban is nagyjából hasonló nagyságrendben kellett hozzányúlni a deficitszámhoz: akkor 3,4 százalékról 3,8 százalékra emelkedett a hiány. Fontos azonban megjegyezni: ezek a számok nem azt mutatják, hogy adott évben ennyivel költött többet vagy kevesebbet az állam. Azt a pénzforgalmi elszámolás mutatja be, míg ebben az esetben az eredményszemléletű elszámolás miatt kellett korrekciót végrehajtani. Vagyis a pénzmozgást ez úgy nem befolyásolja, hogy emiatt elérhetetlenné válna az idei hiánycél.

Az Orbán-kormány első reakcióiból mégis arra lehet következtetni, hogy ez hatással lesz az idei költségvetésre. Ám arra nem a 2009-es korrekció miatt kell különös figyelmet szentelni. S valójában nincs is szó a hiány „elengedéséről”: a Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap sietett megnyugtatni a közvéleményt, hogy tartani akarják a hiánycélt. Csakhogy a KSH nélkül is akadnak lyukak a büdzsében, legalábbis erre utal, hogy a tárca az állami cégek előre hozott osztalékfi zetését, illetve szén-dioxid-kvóták értékesítését is kilátásba helyezte, mint amelyekre szükség lesz a hiány tartásához. Az augusztus végi állapotok szerint 210 milliárd forint hiányzott ehhez. Figyelembe véve a szeptember végén, illetve decemberben befolyó bankadóból várt 200 milliárd forintot – aminek az első részletét tegnapi kormányzati közlés szerint rendben be is fizették az érintettek –, látszólag fölöslegesek az egyéb intézkedések. Csakhogy a kormányon kívül egyelőre senki sincs tisztában azzal, mi a helyzet az önkormányzatoknál, ahol 190 milliárd forintos deficitet vártak 2010-ben még a múlt év végén, de az ottani folyamatok már okoztak meglepetéseket. De az Orbán-kormány intézkedései is tágítottak valamekkorát a lyukon: a társasági adó csökkentése, vagy a közműdíj-moratórium miatt kevesebb adóbevétel folyik be, mint tervezték.

Bajnai szerint nem manipuláltak

A KSH közlésére, és az Orbánkormány „értelmezésére” válaszolt Bajnai Gordon előző miniszterelnök titkársága. A közlemény szerint a Bajnai-kabinet nem trükközött, nem manipulált, és nem hagyott csontvázakat a következő kormányra.

„Nincs olyan tétel, amely érdemben befolyásolná a tavalyi tényleges bevételek és a tényleges kiadások nagyságát, vagy akár az idei költségvetést – áll a közleményben. Az MSZP szerint politikai célú manipuláció volt Orbán Viktor bejelentése, a szocialisták emiatt fontolóra veszik a jogorvoslati lehetőségeket, beleértve a büntetőjogi lépéseket is – mondta tájékoztatóján Szanyi Tibor kampányfőnök.