Orbán meglepetése nem újdonság

Orbán Viktor miniszterelnök megfogalmazásával szemben nem egy százmilliárdos csontváz, hanem az elszámolások utólagos módosítása miatt nőtt az államháztartási hiány tavalyi mértéke. Az idei deficitet ez nem befolyásolja, arra inkább az önkormányzatok vagy a közműdíjakra elrendelt moratórium jelenthet veszélyt.

Felborítja-e az idei költségvetést, hogy az előző évi hiány az eddig ismertnél 0,4 százalékponttal nagyobb lett? A kormányoldal politikusai szerint igen, a szakmai alapú reakciók alapján azonban pusztán ettől nem kellene eltérni a kitűzött céloktól.

A kérdést a KSH „provokálta ki” azzal, hogy tegnap közzétette a 2009. évről a sokadjára felülvizsgált hiányszámot: e szerint az eddig ismert, a parlament előtt lévő zárszámadási törvényjavaslatban is szereplő 4,0 százalék helyett 4,4 százalék volt az euróbevezetésnél figyelmbe vett módszertan szerinti deficit. A magyarázatok szerint az unióval folytatott egyeztetéseken néhány tételről kiderült, hogy nem jó helyen lettek elkönyvelve. Ilyen volt az uniós transzferek egy része, ami a bevételek elszámolását változtatta meg, míg a beruházásoknál végrehajtott revízió miatt a kiadások között is rendet kellett tenni.

Ez a módosítás azonban nem példa nélküli, már 2008-ban is nagyjából hasonló nagyságrendben kellett hozzányúlni a deficitszámhoz: akkor 3,4 százalékról 3,8 százalékra emelkedett a hiány. Fontos azonban megjegyezni: ezek a számok nem azt mutatják, hogy adott évben ennyivel költött többet vagy kevesebbet az állam. Azt a pénzforgalmi elszámolás mutatja be, míg ebben az esetben az eredményszemléletű elszámolás miatt kellett korrekciót végrehajtani. Vagyis a pénzmozgást ez úgy nem befolyásolja, hogy emiatt elérhetetlenné válna az idei hiánycél.

Az Orbán-kormány első reakcióiból mégis arra lehet következtetni, hogy ez hatással lesz az idei költségvetésre. Ám arra nem a 2009-es korrekció miatt kell különös figyelmet szentelni. S valójában nincs is szó a hiány „elengedéséről”: a Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap sietett megnyugtatni a közvéleményt, hogy tartani akarják a hiánycélt. Csakhogy a KSH nélkül is akadnak lyukak a büdzsében, legalábbis erre utal, hogy a tárca az állami cégek előre hozott osztalékfi zetését, illetve szén-dioxid-kvóták értékesítését is kilátásba helyezte, mint amelyekre szükség lesz a hiány tartásához. Az augusztus végi állapotok szerint 210 milliárd forint hiányzott ehhez. Figyelembe véve a szeptember végén, illetve decemberben befolyó bankadóból várt 200 milliárd forintot – aminek az első részletét tegnapi kormányzati közlés szerint rendben be is fizették az érintettek –, látszólag fölöslegesek az egyéb intézkedések. Csakhogy a kormányon kívül egyelőre senki sincs tisztában azzal, mi a helyzet az önkormányzatoknál, ahol 190 milliárd forintos deficitet vártak 2010-ben még a múlt év végén, de az ottani folyamatok már okoztak meglepetéseket. De az Orbán-kormány intézkedései is tágítottak valamekkorát a lyukon: a társasági adó csökkentése, vagy a közműdíj-moratórium miatt kevesebb adóbevétel folyik be, mint tervezték.

Bajnai szerint nem manipuláltak

A KSH közlésére, és az Orbánkormány „értelmezésére” válaszolt Bajnai Gordon előző miniszterelnök titkársága. A közlemény szerint a Bajnai-kabinet nem trükközött, nem manipulált, és nem hagyott csontvázakat a következő kormányra.

„Nincs olyan tétel, amely érdemben befolyásolná a tavalyi tényleges bevételek és a tényleges kiadások nagyságát, vagy akár az idei költségvetést – áll a közleményben. Az MSZP szerint politikai célú manipuláció volt Orbán Viktor bejelentése, a szocialisták emiatt fontolóra veszik a jogorvoslati lehetőségeket, beleértve a büntetőjogi lépéseket is – mondta tájékoztatóján Szanyi Tibor kampányfőnök.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.