Egyeztetett kollégáival Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az uniós pénzügyminiszterek kétnapos informális találkozóján: egyrészt beszámolt a tavalyi hiány korrigálásáról, másrészt véleményt cserélt a magán-nyugdíjpénztári befi zetések elszámolásáról a bizottsági javaslatot elvető lengyelekkel. Találkozott Dominique Strauss-Kahnnal, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérével, akivel a jövő héten is beszélgethet az intézmény washingtoni közgyűlésén, ahol a hitelminősítőkkel is tárgyal majd. Matolcsy leszögezte: új kölcsönszerződést a kormány nem akar a nemzetközi pénzügyi intézettel, a régiről meg „nincs már mit tárgyalni”, ellenben az IMF küldöttsége a negyedik cikkely szerinti kötelező konzultációt természetesen elvégzi Budapesten október második felében.

Az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli találkozójához a magyar kormány is szolgált néhány témával

A tavalyi államháztartási hiány felfelé korrigálásáról azt mondta: nem örül, de nem is ijed meg. Az előző kormánnyal ez ügyben kipattant friss vitával kapcsolatban annyit jegyzett meg: a 120-130 milliárd forint többlethiányt a jövő évre tervezett bevételek előre hozásával ellensúlyozza, azaz nem akar további megszorítást. Négy tételt említett: a Mol 35 milliárdos, az FHB 3,5 milliárd forintos befizetési kötelezettségét, a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből származó 30 milliárdot és az állami vállalatok 20-25 milliárdos osztalékelőlegét. Marad tehát az idei 3,8, s a jövő évi 3 százalékos GDP-arányos hiánycél, amelynek hangsúlyozása Matolcsy szerint jó hatást tett kollégáira, valamint immár a piacokra is. Magyarország „lekerült a szégyenpadról”, ahová azért került, mert 2004 óta nem tartotta be ígéreteit. A Bajnai-kormány válságkezelésére a miniszter nem utalt.

Más uniós magyar ügyekről is beszámolt. Egyértelművé tette, hogy a kormány vállalja a bírósági eljárást is a jegybankelnök fizetésének csökkentéséről az EU-val kipattant vitában. Az intézkedés visszavonását kérte az Európai Bizottság, s az ezt sürgető levelére a kormányzat határidőre megküldte a nemleges választ. Kérdésünkre, hogy a bizottság által szintén kifogásolt devizahitelkorlátozásról és a pálinkafőzés jövedéki adó alóli mentesítéséről hallott-e érdemi véleményt Brüsszelben,Matolcsy, illetve a kíséretében lévő Kármán András államtitkár azt válaszolta: előbbiben még semmilyen bizottsági álláspontról nem tud, utóbbiban az uniós testület kért információt, azt meg is kapta, de ennél több nem történt. Kármán utalt arra is, hogy az Európai Központi Bank korábban sürgette a devizahitelezés leállítását.

Az uniós gazdaságirányítás elmélyítéséről folyó éles vitákba illeszkedett viszont az a lengyel–magyar kezdeményezés, amelyhez még hat új tagállam és Svédország is csatlakozott, hogy a stabilitási paktumot szigorító, szankciókkal megtöltő reform során vegyék figyelembe a nyugdíjreform, azaz a második pillér létrehozásából és működéséből fakadó költségeket. Jelesül, hogy a befizetés a magánpénztárba folyik be, de az állam a társadalombiztosításból ezért hiányzó részt kiegészíti. Matolcsy szerint ez elvi kérdés, s ekként nyilatkozott lengyel kollégája, Jacek Rostowski is, kifogásolván, hogy a bizottság a deficit és/vagy az adósság mértékét, pályáját körülíró feltételhez köti a nyugdíjreform beszámítását, ahelyett, hogy pontosan kimutatná a tényleges helyzetet, mindenféle megkötés nélkül. Kilenc ország véleménye persze nem hagyható fi gyelmen kívül, ha egyébként a huszonhetek konszenzussal igyekeznek eljutni a gazdasági kormányzás új szintjére. Ám a kétnapos találkozón Matolcsy is úgy tapasztalta, hogy más kérdésekben is nagyok még az ellentétek.

A bizottság a minap közzétette az eurózóna országaira nézve szankciókat is tartalmazó jogalkotási javaslatát, de a tanács elnöke, Herman Van Rompuy által vezetett munkabizottság is ezen dolgozik, s az Európai Parlamentnek is lesz majd szava mindehhez. Az október végi csúcsig közeledhetnek a nézetek. Nyilvánvaló, hogy a válság teremt alkalmat a reformra, s „elképzelhető, hogy a büntetések nem lesznek, csak jelképesek”. A vita az októberi csúcson tetőzhet.