Egyetlen ponton változott a lakáshitelesek megsegítését célzó, Kósa Lajos és Rogán Antal által menedzselt nyolcpontos akcióterv a Magyar Bankszövetséggel és a lakáshitelesek érdekvédelmi szervezeteivel folytatott egyeztetések eredményeképpen. A pontok közül kikerült a mind az Erdei Tamás, a bankszövetség elnöke, mind a lakáshitelesek által problémásnak tartott tiszta lappal indulás joga, amelynek lényege az lett volna, hogy az adóssal szembeni követelés ne haladhassa meg a fedezetül szolgáló lakás értékének száz százalékát.

– Olyan megoldást nem lehet bevezetni, mely alapjaiban veszélyezteti a jelzáloghitelezést. A tiszta lap esetében ez napnál világosabb volt – indokolta tegnap a megegyezés eredményét ismertető sajtótájékoztatón Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke.

Ugyanakkor marad az egyoldalú szerződésmódosítás tilalma az ügyfél számára hátrányos esetekben; az önkényes kamatemelés tilalma a lakáshiteleknél; a középárfolyam kötelező alkalmazása a devizahitelek törlesztőrészletének kiszámításánál; az ügyfél kérésére a hitel előtörlesztésének lehetővé tétele; tartós fizetésképtelenség beálltát követően minden büntetőkamat, késedelmi kamat, egyéb extra díj és költség felszámolásásnak a tilalma. Sőt, a fideszes politikusoknak sikerült arról is kompromisszumos megoldást találni a bankszövetséggel, hogy az adós kérelme esetén a futamidőt automatikusan meg kell hosszabbítani. Rogán Antal lapunk kérdésére, hogy mégis hogyan sikerült leküzdeni a szervezet határozott ellenállását, azt mondta: megszületett az a józan megoldás, amely működőképes. A bankok eddig sem zárkóztak el a futamidő-hosszabbítástól, de ennek díja volt, ám ezentúl ez ingyenessé válik, a bankok pluszköltség felszámítása nélkül kötelesek biztosítani a futamidő meghosszabbítását az ügyfél kérelmére. A futamidő azonban a korábbi tervekkel szemben nem öt évvel lenne növelhető, hanem a bankok egyezhetnek meg annak mértékéről az ügyfelekkel.

Rogán Antal a sajtótájékoztatón közölte: az Országgyűlés elé terjesztett fideszes törvényjavaslat egyértelműen kimondja az egyoldalú szerződésmódosítás tilalmát az ügyfél számára hátrányos esetekben, befagyasztja a pénzintézetek által eddig alkalmazott díjakat, költségeket, azok további emelése nem képzelhető el. Az önkényes kamatemelésről szóló javaslat kapcsán a törvényjavaslat azt rögzíti, hogy a kamat csakkormányrendeletben szabályozott speciális esetben emelhető, valamint rögzíti a hitel ingyenes előtörlesztésének lehetőségét is.

A kiesett pont, vagyis a tiszta lap helyett a Kósa–Rogán páros indítványozza: a hitelszerződés módosításához szabott díj társuljon. Azaz, a szerződésmódosításokkal kapcsolatos közjegyzői költségek átalánydíjak legyenek. Erről, így a díjak mértékéről is még egyeztetnek a közjegyzői kamarával, ezért hétfőn erről még nem lesz írásos törvényjavaslat. A módosítások – melyeket Kósa Lajos és Rogán Antal hétfőn a parlament elé terjeszt – az igazságosság érdekében nem terjedhetnek ki sem az üzleti célú befektetésekre, sem a második vagy harmadik ingatlan hitelezésére – erősítették meg tegnap a fideszes politikusok. Elhangzott még: jelenleg 800-900 ezer devizahiteles van, közülük 90-100 ezren vannak bajban, azaz késnek a törlesztőrészletek fizetésével.

Az MNB és a Sampdoria

– Az MNB javaslatai szándéklevél formájában fogalmazódtak meg, némi meglepetéssel olvastam a felvetéseket. Normaszöveget nem láttunk, ám voltak olyan felvetések, melyek a jegybank felelősségét képezték eddig. Az MNB viszont nem tett semmit. Miért nem? –így reagált Rogán Antal arra a kérdésre, hogy figyelembe vették-e a jegybank által tett indítványokat a nyolc pont alapján megfogalmazott törvényjavaslatok esetén. A fideszes politikus példának azt az MNB-javaslatot hozta fel, hogy a jövőben csak olyan lakossági hiteleket helyezhessenek ki a bankok, amelynek kamata referenciakamathoz kötött vagy hosszabb (években mérhető) kamatperiódusra rögzített. – Ma a kinnlévő hitelek 15 százaléka van referencia-kamatlábhoz kötve, 85 százaléka szabad kamatozású, és ezek túlnyomó részét rövid lejáratú forrásokkal fedezik. Az MNB most azt szeretné, hogy ezeket hosszú lejáratú forrásokkal és kamatperiódusokkal váltsák fel. Miért nem tett ilyen előírásokat akkor, amikor a hitelezést szabadjára engedték? – tette fel a kérdést a fideszes politikus, megjegyezve: ezek a felvetések a pénzintézeti törvényben kezelhetők, de hosszú egyeztetést igényelnek. Kósa Lajos mindehhez azt tette hozzá: a bankok forrásszerkezetét nem lehet megváltoztatni egyik napról a másikra akkor sem, ha a jegybank „kiadja a parancsot erre”. – Ez olyan, mintha a városi közgyűlés olyan határozatot fogadna el, hogy a Sampdoria elleni meccset a Debrecennek három nullra meg kell nyerni – érzékeltette a felvetés abszurditását a Fidesz ügyvezető alelnöke. (Cs. I.)

Kósa Lajos és Rogán Antal a tegnapi tájékoztatón. Nem várnak tovább, hétfőn benyújtják a törvényjavaslatot