Fellegekben az ír hiány
Igaz, jó esetben megállhat 45-nél – közölte a helyi jegybank és a pénzügyminisztérium. 22,9 milliárdot fordított az ír kormány az Anglo Irish Bank államosítására és talpra állítására, ám mint kiderült ez kevés: az Allied Irish Bankot is állami „gyámság” alá kell venniük. A nagyobb tételek között említették az Anglónál szükséges 6,4 milliárdos tőkeemelést és a rossz hitelei mögé állított ötmilliárdos tartalékot, a szintén államosított Irish Nationwide jelzálogbanknak adandó 2,7 milliárdot, és a Alliednak nyújtandó hárommilliárdot.
Az irdatlan összeg ellenére Írország nem szorul külső segítségre – hangoztatta Brian Lenihan pénzügyminiszter, elismerve ugyanakkor, hogy a bankmentés egyszeri költségei miatt a tavalyi, negatív Európa-rekordot jelentő 14-ről brutális, 32 százalékos magasságban szökik írország 2010-es GDP-arányos költségvetési hiánya.
Az átláthatóság szem előtt tartása mellett megkezdett bankreformot, s az őszinteséget díjazták a befektetők: az ország csődkockázati biztosítási (CDS) felára 19 bázisponttal 451 bázispontra, egyhetes minimumára csökkent, miközben az ír államkötvények referenciahozama ismérséklődött. Az uniós pénzügyminiszterek is nagy megelégedéssel nyugtázták, hogy Írország tiszta vizet öntött a pohárba az állami kézbe vett bankok további feltőkésítésének költségét illetően. Erről beszélt Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az eurócsoport elnöke, Olli Rehn pénzügyi biztos, miként Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke is.
Sürgették ugyanakkor, hogy Dublin a tervnek megfelelően 2014-re szorítsa le az államháztartás hiányát a GDP három százaléka alá, s foganatosítson további strukturális reformokat. Erre az ír illetékesek hevesen bólogattak, de Lenihan miniszter a Bloombergnek elmondta: az ír bankrendszer összeomlana a kormány szerepvállalása nélkül, és hozzátette: ezt semmiképp sem hagyhatják.
Az eurózóna másik gyengélkedője, Spanyolország is erőfeszítéseket tesz költségvetési hiánya lefaragására. Igaz, az unió egyik legnagyobb gazdaságának számító ország esetében a jövő évi hatszázalékos deficit elérését egyelőre hitetlenkedve szemléli a piac. Olyannyira, hogy tegnap a három nagy hitelminősítő közül utolsóként a Moody’s egy fokozatot rontott a spanyol szuverén adósság besorolásán, igaz, a legjobb, AAA-ról AA1-re módosított besorolás alapján még mindig az elsőrendű adósok közé tartozik az ország. A bejelentést már várták a befektetők, így az különösebb megrendülést nem okozott a piacokon.
Ami Portugáliát illeti, az uniós pénzügyérek jólesően vették tudomásul, hogy a kormány elkötelezte magát a hiány csökkentése mellett. Hangsúlyozták ugyanakkor: strukturális reform kell ahhoz, hogy a hiány idén a GDP 7,3, jövőre 4,6 százalékára csökkenjen.
Az európai gazdasági kormányzás erősítésére szerdán előterjesztett bizottsági jogalkotási javaslatokról még folyik a vita. A Van Rompuy-féle munkacsoport ötleteit, s más, pénzügyi körökből származó felvetéseket és javaslatokat is vizsgálnak ezekben a napokban.
A szándék az, hogy a lehető legszigorúbb rendszer lépjen majd érvénybe. A nagy deficitek és átlagban a GDP 90 százaléka felé haladó államadósság-arány csökkentését elsőrendű fontosságúnak nevezte Rehn is, miközben Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter máris bírálta azt a bizottsági felvetést, amely csak ötéves átmeneti időszakra engedélyezné a nyugdíjreform költségeinek beszámítását azon országok esetében, amelyek defi citje meghaladja a GDP három, illetve az államadósság esetében a hatvan százalékot.
