Ha minden igaz, Simor András jegybankelnöknek az eddigi bruttó nyolcmillió helyett kétmillió forintos bért számfejtenek a szeptemberi hónap után. Arányosan kevesebbet kapnak közvetlen kollégái és a monetáris tanács tagjai, akiknek javadalmazását a törvény a jegybankelnöki fizetés százalékában határozza meg. Ezzel az ügy messze nincsen rendezve, ugyanis a magyar kormánynak máig kellett választ adnia Brüsszelnek, hogy hajlandó-e visszavonni a jegybanki függetlenség megcsorbításaként értelmezett jogszabályt. A válasz tegnap megszületett. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter levelében kiállt a döntés mellett, bár azt is hangsúlyozta, hogy a kormány tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét. Megjegyezte: az MNB elnökének keresete a bérplafon bevezetéséig kiugróan magas volt mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban, hiszen több mint negyvenszeresét kereste a magyarországi átlagkeresetnek, de 25 százalékkal többet keresett Magyarország miniszterelnökénél és köztársasági elnökénél is.

Mint arról beszámoltunk: elsőként az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Jean-Claude Trichet emelt kifogást még júliusban, a törvény elfogadását megelőzően. Trichet az intézkedés mellett azt is rossz néven vette, ahogy a kormány a formális egyeztetési kötelezettségét értelmezte. Matolcsy György tárcája sürgős jóváhagyást kért a frankfurti székhelyű pénzintézettől, ám ehhez a szokásos, mintegy egy hónapos átfutás helyett napokat hagyott az EKB számára, és a törvényjavaslat vitáját sem függesztette fel a konzultáció idejére.

Az Európában szokványosnak nem tekinthető eljárás bírálata nem tántorította el szándékától az Orbán-kormányt, amely ahogy volt, úgy szavaztatta meg a parlamenttel a közpénzekből fi zetett vezetők bruttó kétmillió forintos kereseti plafonját. Később azt sem tudták értelmezni Brüsszelben, hogy az állami tulajdonú cégek – így a Magyar Fejlesztési Bank – vezetőire miért nem vonatkozik ez a kétmilliós szabály, ők miért egyenlőbbek az egyenlőknél. Az EKB számára nem jelentett újdonságot és nem is ellenkezett amiatt, hogy a válság miatt nehéz helyzetbe került országokban fűnyíróelvszerűen csökkentették a köztisztviselők juttatását –hacsak az nem érintette a jegybankárok bérét. Abban ugyanis nem ismer pardont az EKB, amely az uniós szerződésben foglaltakra hivatkozva verte vissza az ilyen kezdeményezéseket, nevezetesen a lett és a román kormány próbálkozását.

A lényeg: mandátumuk lejártáig – Simor András esetében 2013-ig –egyik tagállam kormánya sem csökkentheti jegybankárainak juttatását, ezt ugyanis úgy tekinti az EKB, mint beavatkozást az érintett szervezet működésébe. A majdan hivatalba lépő következő jegybankelnök pénzének törvényi meghatározása elé azonban nem gördít akadályt az EKB, amely szilárdan kitart amellett, hogy a jegybanki függetlenség garantálása minden kormány kötelessége.

A szeptembertől hatályos törvénymódosítással a kormány üzent Brüsszelnek, hogy bármi is lesz, kitart a bérplafon mellett. Brüsszelből pedig visszaüzentek, hogy október elsejéig adnak haladékot az uniós jogba ütköző módosítás visszavonására irányuló szándék jelzésére. Mivel a kabinet továbbra is kiáll döntése mellett, az Európai Bizottság jogsértési eljárást indíthat, s az ügyben az Európai Bíróság hoz majd döntést – soron kívül. A testület jellemzően pénzbírság kíséretében kötelezi a tagállamot az uniós jogot sértő rendelkezés visszavonására.

Vélhetően részben az említett ügy miatt Simor András az alkotmány módosításával biztosítaná a mindenkori jegybankelnök függetlenségének tiszteletben tartását. Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnökének, Salamon Lászlónak (KDNP) írt levelében úgy fogalmaz: az MNB jogállását illetően indokolt, hogy az új alkotmány a jegybank függetlenségét alkotmányos követelményként is rögzítse, hiszen a jegybanki függetlenség az MNB jogállásának alapvető és lényeges eleme. Leszögezi: a hatályos alkotmány a jegybanki függetlenség számos elemét szabályozza (például az elnök kinevezésének módját, mandátumának idejét), ám ez önmagában még nem elegendő. Meg kell határozni például azt is, hogy az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Simor András a levelében felhívja a figyelmet arra is, hogy a jegybankot érintő alaptörvényi szabályozás tervezetéről ki kell kérni az EKB véleményét.

Megdolgoztattuk tegnap az uniót

Magyarország tegnap ellátta munkával az európai szervezeteket. Az Európai Bizottság két közbeszerzési témájú ügyben is az Európai Bírósághoz fordult. Az egyik egy konkrét beszerzés, állami szervezetek írószervásárlása volt, míg a másik kifogás magával a közbeszerzési törvény egy pontjával kapcsolatban merült fel. A bizottság szerint mindkét esetben sérültek az uniós előírások. Egy további döntésében a testület a pirotechnikai eszközök biztonsági követelményeit szabályozó uniós előírások teljes körű alkalmazására kérte Magyarországot, Hollandiát és Luxemburgot. A vonatkozó irányelvet ugyanis év ele jéig adaptálni kellett volna. A harmadik magyar vonatkozású döntéssel a bizottság lezárta azt a Magyarország és kilenc másik tagállam ellen indított szabálysértési eljárást, amellyel a munkavállalókat a túlzott mértékű mesterséges optikai sugárzástól védő, uniós jogszabály maradéktalan betartását célozták. Több más tagállam mellett tegnap Magyarország is kapott egy figyelmeztető levelet amiatt, hogy a megadott határidőig nem készítette el a megújuló energiával kapcsolatos nemzeti cselekvési tervet. Az eredeti határidő június 30-a volt, de ezt meghosszabbították szeptember 30-ig. A hivatalos levelet csütörtökön küldték meg a magyar, szlovák, lengyel, észt és belga kormánynak.

Az ilyen figyelmeztetések az első lépcsői annak a folyamatnak, amelynek végén a testület az Európai Bírósághoz fordulhat, ha az érintettek nem tesznek eleget az elvárásoknak. Az Európai Bíróságnak is volt tegnap dolga Magyarországgal. Korábban csak azok a cukorrépa-termelők kaphattak állami támogatást, amelyek közvetlenül szállítottak a gyártóknak, azok viszont, akik ezt egy integrátoron keresztül tették, nem számíthattak dotációra. Az Európai Bíróság szerint azonban ez a gyakorlat jogszerűtlen volt. Az ítélet egyébként precedensként szolgálhat más termékek esetében fennálló hasonló helyzeteknél is. (H. B.)

Simor András jegybankelnök