Az eurózónát megrázó görög válság hatására most kiszélesíti és elmélyíti az uniós tagállamok, de különösen az eurózónán belüli gazdaságpolitikai együttműködést az a jogalkotási javaslatcsomag, amelyet szerdán tett le a huszonhetek, illetve az Európai Parlament asztalára az Európai Bizottság. Az öt rendeletet és az egyetlen új irányelvet bejelentő José Manuel Barroso bizottsági elnök tudatában volt annak, hogy Spanyolországtól Görögországig terjedt ezzel egyidőben a szakszervezetek ösztönzésére kibontakozó európai megmozdulás a megszorító intézkedések ellen. Az uniós végrehajtó testület elnöke azt mondta, hogy nincs ingyenebéd, s nincs ingyendefi cit sem, az adósságot vissza kell fizetni, s a nagy államadósság éppen azon területektől vonja el a pénzt, amelyeket nagyon is fejleszteni kéne, például az oktatástól, vagy a kutatástól. De egyetértett a tüntetőkkel, hogy a rászorultakat nem lehet hátrahagyni, gondoskodni kell a megfelelő közszolgáltatások fenntartásáról.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Nem csak irányt mutatnak, terelnek is

A javaslatcsomag az eddig már kiszivárgott elemeket tartalmazza: megerősíti a stabilitási paktum megelőzést szolgáló elemét, a büntetést automatikussá teszi, s a folyamatok vizsgálatát kiterjeszti a versenyképességi mutatók még vitatott körére, hogy a megbomló makrogazdasági egyensúlyt időben korrigálni lehessen. A lisszaboni szerződésnek a gazdaságpolitikai együttműködés elmélyítését előíró 121-es, a túlzotthiány-eljárásra vonatkozó 126-os és az euróövezeti országokat érintő 136-os cikkelye alapján másodlagos jogalkotást tervez a bizottság a görög ügy nyomán egyértelművé vált problémák orvoslására. Ezt még a tagországoknak és a parlamentnek is el kell fogadnia, azaz módosulásokra nyilván lehet számítani.

Az indítványok értelmében a jövőben a középtávú célkitűzés lenne az irányadó a költségvetési politikák megítélésében, s azt nézné a bizottság, vajon a tagállamok megfelelnek-e ennek. Vagyis nem engednék meg jobb időkben sem a lazább büdzsépolitikát. Sokkal nagyobb figyelmet szentelnek az államadósságnak: a GDP hatvan százaléka feletti rész hároméves átlagát öt százalékkal (huszadrésszel) kellene csökkenteni. Az adósság elemzésekor azonban nagy figyelmet szentelnek az okoknak, például a nyugdíjrendszerekben megbúvó jövőbeli kötelezettségeknek is. Ám a túlzottdeficit-eljárás akkor is megindulhat valamely tagállam ellen, ha a hiány nem éri el a GDP három százalékát, de az adósság meghaladja a hatvan százalékot.

Az euróövezeti tagok eseté ben a megelőzés érdekében kamatozó letét eshetősége merül fel, s ha az eljárás esetleg korrekciós szakaszba jut, akkor nem kamatozó betétet kell elhelyezni, ami bírsággá alakulhat, a GDP 0,2 százaléka erejéig. Rendkívüli esetben ennél magasabb is lehet. A szankciókat csak akkor nem vezetik be, ha a tagállamok minősített többséggel ellene szavaznak. Egyes tagországok egyszerű többséget szeretnének a végső szövegben látni. A stabilitási paktum célkitűzéseinek meg kell jelenniük a nemzeti költségvetési keretekben, azaz a könyvelési, statisztikai rendszerekben, az előrejelzési gyakorlatban, a költségvetési szabályokban és eljárásokban.

Új elem a gazdaságpolitikák összehangolásában az úgynevezett túlzott egyensúlyhiány értékelése. Ezt számos mutató alapján néznék, mint például a folyó fizetési mérleg egyenlege, a reálárfolyam, a munkaerőköltség, a lakásárak alakulása, vagy a nemzetgazdaság teljes adóssága a GDP-hez képest. Az euróövezeti államok esetében – amelyek nem rendelkeznek önálló valutával és monetáris politikával – a GDP 0,1 százalékáig terjedő bírság róható ki, ha valamely ország nem hajtja végre az ajánlásokban foglalt programot.

Brüsszeli információk szerint az eurózónához nem tartozó uniós tagok szankcionálása is napirenden van, esetükben az uniós pénzek megvonásán gondolkodnak a bizottságban. A szerdán ismertetett csomag a jogalkotás végére jövő nyáron juthat el, s 2012 januárjától lépne életbe.