Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke nemrég bejelentette: a PSZÁF berkein belül saját pénzügyi békéltető testületet hoznának létre, amit azzal indokolt, hogy a jelenlegi, a kamarák mellett működő békéltető testületek nem működnek hatékonyan, hiányzik a pénzügyi kérdésekhez szükséges szakértelmük. Szász szerint a pénzügyi vállalkozások nem veszik komolyan a testületeket. Baranovszky György visszautasította Szász Károly állításait: a testületek ügyszáma évről évre nő, tavaly több mint 1700 esetet zártak le. Idén 30 százalékkal nőhet az esetszám. Bár a pénzügyi tárgyú jogviták csak kisebb, 10-12 százalékát adják a békéltető testületek ügyszámának, az esetek nagy részében a bankok alávetik magukat a békéltető testületek eljárásainak. Baranovszky szerint a pénzintézetek számára éppenséggel garancia a békéltető testületek függetlensége, amelyekben – egy törvénymódosítás nyomán május óta már kötelező, hogy egy pénzügyi szakértőnek tekinthető személy is helyet foglaljon. A törvénymódosítás részben annak eredményeként született, hogy a PSZÁF előző vezetése a mostanihoz hasonlóan a saját hatáskörébe akarta vonni a békéltető testületek működtetését. Baranovszky szerint a PSZÁF akkori vezetése azonban tárgyalóasztalhoz ült velük és így meg tudtak ál lapodni. Most viszont Baranovszky György is a sajtóból értesült Szász Károly szándékairól és véleményéről. Úgy látja, a PSZÁF közbelépésével sérül a békéltető testületek függetlensége is. Nem véletlen – mondja –, hogy a békéltető testületekről szóló uniós ajánlás is hangsúlyozza a testületek alternatív problémamegoldó jellegét.

A fogyasztók lehetőségeinek bővítését jelentené, ha a PSZÁF mellett létrejönne a pénzügyi békéltető testület – nyilatkozta Binder István, a felügyelet szóvivője az MTI-nek. Kifejtette: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kutatóintézetének 2009. évi kimutatása szerint a békéltető testületek sikertelen közvetítéseinek mintegy 70 százaléka a pénzügyi szektort érinti. A szolgáltatók ugyanis nem akarják magukat alávetni a jelenlegi békéltető testületi eljárásnak, mert a bonyolult pénzügyekben nem tartják megfelelő szaktudással, felkészültséggel rendelkezőknek az egyeztetés lebonyolítóit. Elmondta, évente mintegy 12 ezer fogyasztói írásos panasz és 40 ezer szóbeli jelzés érkezik hozzájuk, miközben a békéltető testületek, amelyek – a polgári peres bíróságok mellett alapvetően hivatottak lennének a pénzügyi ügyfelek esetleges vagyoni követeléseinek, kárainak megítélésére – 2003 és 2008 között mindössze évente 250–350 ügyet tárgyaltak.