– Az RWE-t mint a legnagyobb németországi atomerőműpark tulajdonosát, érzékenyen érintheti az ottani különadó. A németekkel szemben a magyarok nagy része atompárti. A különadó a németek ellenkezésének ára?

– Nem gondolnám. Különbséget kell tenni a média és az emberek véleménye között. A társadalom sokkal inkább atom-, mint szénerőműpárti. A különadó az általános jólétet növeli, és nem igazán kapcsolódik a polgárok véleményéhez.

– Részt kívánnak venni a paksi atomerőmű bővítésében?

– Örülök, hogy a magyar állam is eme független, szén-dioxid-kibocsátás-mentes áramtermelés mellett teszi le a voksát. Az RWE-nek komoly gyakorlata van az üzemeltetés terén: az öt vezető európai energiakonszern tagjaként, 70 ezer alkalmazottal, több tízmillió ügyféllel Németország első számú áramtermelőjének számítunk. A térségben a román csernavodai atomerőműben van részesedésünk. Noha ez tőkeigényes és évtizedek alatt megtérülő beruházás, Paks tekintetében is megvizsgáljuk a kérdést. A téma szóba került a napokban Fellegi Tamás miniszterrel folytatott tárgyalásaimon is.

– Miről volt még szó?

– Kellemes meglepetésként ért bennünket, milyen nagy területet is irányít Fellegi Tamás, akinek nagyra értékeljük az üzleti életben szerzett tapasztalatait is. Azt hiszem, nem kívánhattam volna konstruktívabb beszélgetést.

– Nem szívesen árnyalnám a képet, de a Fideszhez ellenzékben és kormányon is külfölditőke-ellenes hangok társultak. Az energetikáért felelős államtitkáruk szerint, akinek nem tetszik a tisztes profit, elmehet. Elégedettek a nyereségükkel?

– Ilyen jellegű felvetés egyáltalán nem került szóba a megbeszélésen. Bizonyára Fellegi úr is látja, hogy az RWE egy komoly, hosszú távú magyarországi befektető. Gazdaságuknak sok hasonlóra lehet szüksége. Magyarországi cégeinkben ugyanakkor magyar emberek dolgoznak, mégpedig – személyesen is igyekeztem erről meggyőződni – igen magas színvonalon. Cégeink tehát most is teljes mértékben magyarok. A nyereséggel általánosságban elégedettek vagyunk: a szabott árak kissé alacsonyak, a szabadpiaciak megfelelőek. De ennek fenntartása nap mint nap kemény munka. Az elmúlt másfél évtizedben nyereségünknek mintegy 60 százalékát vettük ki osztalékként, a többit – idén több mint 30 milliárd forintot – beruházásokra fordítottuk. Úgy érzem, messzemenőkig bízhatunk abban, hogy ez a nyereségszint meg is marad. Itteni jelenlétünk, biztonságérzetünk megingathatatlan. Az RWE az energiatermelésen és -elosztáson túl számos kormányzati célhoz szívesen felajánlja a tapasztalatait, legyen szó például energiatakarékosságról, hatékonyságról, okos mérésről, villanyautókról vagy például a magyar kormány által is szorgalmazott, valóban új gázbeszerzési útvonalról, a részvételünkkel épülő Nabuccóról. De, mint az a miniszter úrral is szóba került, az érdemi munka e tárgyban az önkormányzati választások után kezdődik.

– Mindenesetre a kormány egyelőre befagyasztotta az energiaárakat. Szóba került ez a tárgyalásokon, és elképzelhető-e olyan nyereségszint, amikor kivonulnak?

– Ez semmilyen tekintetben nem került szóba, pedig bizton állíthatom, mindkét fél felvethette az őt foglalkoztató kérdéseket. Kétségtelen, az európai államok meglehetősen eladósodtak, így különböző szektorokra pluszadók kivetését fontolgatják. Az, ha egy-egy csoportnak megnöveljük a terheit, soha nem vezet jóra,mert ezzel beavatkozunk a piaci folyamatokba. Ilyen lépések végső soron tönkretehetik az ipart, ami nem lehet cél.

– Azt viszont már Fellegi Tamás mondta, hogy a magyar állam növelné befolyását az energiaszektorban. Eladnának valamit? Vagy még vásárolnának?

– Piaci alapon a magyar állam most is vásárolhat RWE-részvényeket a tőzsdén. Biztosíthatom, megéri. Az RWE számos magyar szektorban tevékenykedik, rendkívülsokfajtapartnerrel.Azáramtermelésben és -szolgáltatásban például tulajdonostársunk az állami Magyar Villamos Művek, a Főgázban és a Fővárosi Vízművekben pedig az önkormányzat. Érdekeltségeink rendszerének megtisztítása – kizárólag üzleti alapon – mindig napirenden van, de alapvetően további befektetésekben gondolkozunk. Konkrétumok tekintetében több kérdés tisztázandó. Ilyen például a mátrai lignittel, a megújuló energiákkal vagy az atomerőművel kapcsolatos intézkedések. Fővárosi cégeink kapcsán említhetem a helyhatósági választásokat is. Azon csodálkozunk, miért nincs több vízi erőmű a Dunán, de tudom, ez van olyan érzékeny politikai kérdés önöknél, mint nálunk az atom.

Jürgen Grossmann, az RWE elnöke