Éles vita a reformokról, megúszhatjuk a szankciókat
Ugyan Németország mereven elzárkózott attól, hogy az uniós tagállamok számtani bűvészkedéssel csökkentsék – legalábbis látszólag – államháztartási hiányukat, most úgy tűnik, mégis lehet valami abból a kezdeményezésből, hogy a nyugdíjreformmal kapcsolatos kiadásokat az érintett országok elszámolhassák valamilyen formában. Mint arról beszámoltunk: augusztus elején Lengyelország hét új tagállam, köztük Magyarország, továbbá a régiek közül Svédország támogatásával azt kérte Brüsszeltől, hogy a magánnyugdíjpénztárak létrehozása miatt keletkezett hiányát vegyék figyelembe a költségvetési hiány elszámolásánál. A magánkasszák ugyan később csökkentik az államok terheit, ám rövid távon pénzt vonnak ki a rendszerből: Magyarország esetében ez évi 300-400 milliárd forintot jelent (ennyivel kevesebb járulék folyik be), ami nagyjából másfél százalékos GDP-arányos deficitet jelent, vagyis az idei évre tervezett 3,8-ról jövőre egy mozdulattal három százalék alá lehetne csökkenteni a hiányt.
Brüsszeli forrásaink szerint az már biztos, hogy a kilenc tagállam kérésének valamilyen formában engedni fog Brüsszel, ám arról még zajlanak az egyeztetések, hogy pontosan mit és hogyan lehet majd figyelembe venni. A lengyel Rzeczpospolita című lap információja szerint az nem valószínű, hogy az érintett tagállamok ténylegesen elszámolhatnák a nyugdíjreform eredményezte költségeiket, nagyobb esélye van egy konszenzusos megoldásnak. E szerint a statisztikai számítás szabályai ugyan nem változnának, ám ha az adott ország ellen túlzottdeficit-eljárás indul, akkor figyelembe vennék ezeket a tételeket is. Ennek ugyan jelenleg nincs különösebb jelentősége, Magyarország ellen például azóta folyik ilyen eljárás, hogy belépett az EU-ba, a tervek szerint azonban a jövőben komolyabban szankcionálná Brüsszel, ha egy tagállam költségvetési hiánya meghaladja a háromszázalékos küszöböt. (Az új tagországok esetében például a pénzalapok megvonásával.) Információnk szerint azok az országok, amelyeknél az államadósság nem éri el a nyolcvan százalékot, ezt végérvényesen levonhatnák a deficitből, ám azok, amelyeknél az adósság a megengedett szint felett van, csak átmeneti, öt évre szóló kedvezményt kapnak. Magyarország bőven ez utóbbi kategóriába tartozik, az államadósság jelenleg meghaladja a GDP nyolcvan százalékát. A döntés októberre várható a témában.
Míg bizonyos esetekben Brüsszel késznek mutatkozik az engedményekre, összességében az eddiginél keményebb lépésekkel ösztönözné a tagországokat hiányuk lefaragására. –Nincs vesztegetni való ideje Európának – mondja José Manuel Barroso bizottsági elnök, aki szerdán Olli Rehn pénzügyi biztossal együtt mutatja be azokat a jogalkotási javaslatokat, amelyek elmélyíteni hivatottak a gazdaságpolitikai együttműködést az EU-ban, s javítani a monetáris unió, azaz az euróövezet működését. A bizottság szerint – a görög, ír, portugál, spanyol és egyéb pénzpiaci feszültségek miatt is – minél gyorsabban kellene a tagállamoknak csökkenteniük a gazdasági válságban felgyűlt hiányt és többletadósságot. S minthogy Görögország „majdnemcsődje” rámutatott a stabilitási és növekedési paktum hibáira, eleve téves feltételezéseire és 2005-ös felvizezésének káros hatásaira, a bizottság most igyekszik javaslatokat tenni a válságok megelőzésére, az előírások szigorú betartásának folyamatára. De a csomagot kísérő viták miatt Rehn is arra számít, hogy csak a jövő év végére alakulhat ki az új szerkezet, fejeződhet be a reform.
A bizottsági elképzelés szerint a jövőben nemcsak a költségvetés hiányát kell a GDP három százaléka alatt tartani, hanem az adósságot is a hatvanszázalékos plafon alá kellene kényszeríteni. Az eljárás akkor is megindulhat valamely tagállam ellen, ha büdzséje rendben van, de az államadóssága túlzott. Utóbbi esetben évente a 60 százalék feletti részt öt százalékkal kellene csökkenteni. De számon kérik a továbbiakban a versenyképességi mutatók korrigálását (reálárfolyam, infláció, munkaerőköltség, külső egyensúly), sőt a strukturális reformokat is. Aki nem igazodik a bizottsági ajánlásokhoz, s a pénzügyminiszteri tanács véleményéhez, az ellen szinte automatikusan megindulna az eljárás, már kezdetekben is büntetéssel, s a különböző címen kirótt szankciók elérhetik az állam nemzeti összetermékének 0,2 százalékát. Csak akkor nem indulna meg a büntetőgépezet, ha a tanács minősített többséggel azt elutasítja. Didier Reynders belga pénzügyminiszter, soros EU-elnök egy brüsszeli konferencián azt mondta tegnap, hogy formálódik az egyetértés, de még mérlegelik a büntetések megindításának részleteit.
A paktumot korábban gyengítő, de a görögök megsegítése és a stabilizációs alap létrehozása miatt mélyen a pénztárcájukba nyúló németek szigorú, automatikus fellépést akarnak. A tanács állandó elnöke, Herman Van Rompuy vezette munkabizottság hétfőn késő éjszakába nyúlóan ülésezett, s a kiadott rövid közleményből kivehető: éles viták zajlottak. (A magyar részvevő, Matolcsy György nem adott tájékoztatást, holott ez magyar szempontból is fontos kérdés.) Christine Lagarde francia pénzügyminiszter leszögezte: automatikus, a szakértők által megindított büntetőeljárásról szó sem lehet. A németek viszont nemcsak ezt akarják, hanem ragaszkodnak régóta ismert álláspontjukhoz: az alapszerződés módosítása árán is el kell érni, hogy a renitensek ne szavazzanak a tanácsban. Ezt a nézetet képviseli egyébként az Európai Központi Bank is.
Jól kerestünk az EU-n
Magyarország 2,7 milliárd euróval többet kapott 2009-ben az Európai Unió (EU) közös költségvetéséből, mint amennyit befizetett. A nagyjából 750 milliárd forintnak, a hazai össztermék három százalékának megfelelő összeg alapján Magyarország a huszonhetek közül a harmadik legnagyobb nyertes volt tavaly – derül ki az Európai Bizottság jelentéséből. A befizetések és a kifizetések különbségét tekintve az első helyen Lengyelország végzett 6,5 milliárd euróval, a második Görögország 3,2 milliárddal.
