Nem változtatott a jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa tegnapi ülésén – jelentette be Simor András, a MNB elnöke a döntést követő sajtótájékoztatón. Az ülésen két javaslat szerepelt, a tartás mellett egy 25 bázispontos csökkentés, ám végül majdnem egyhangú döntés született – tette hozzá. A 5,25 százalékos alapkamat megtartása lényegében teljes mértékben megfelel a piaci és a befektetői várakozásoknak.

A monetáris tanács indoklása szerint bár a gazdaság kilábalása megkezdődött a receszszióból, ám a folyamat rendkívül lassú és lassan tér vissza az élet az eredeti kerékvágásba. A növekedés motorja egyértelműen a külső kereslet, ugyanakkor a bizonytalan jövedelemkilátások és a devizahitelek törlesztőrészleteinek emelkedése miatt a lakossági fogyasztás stagnál és várhatóan csak 2011-től járul hozzá ismét a gazdaság bővüléséhez. A gyenge belső keresletnek ugyanakkor van egy másik vetülete is: emiatt lassul a pénzromlás üteme, s az infláció belátható időn belül megközelítheti a három százalékot. Az MNB elnöke kitért arra, hogy a korábbi hónapokénál gyengébb forintárfolyam hatása egyelőre nem érzékelhető a fogyasztói árakban, az élelmiszerárak emelkedése azonban rövid távon erős inflációs nyomást okozhat.

Az ország kockázati megítélése ebben a hónapban egyértelműen országspecifikus volt – magyarázta. A hónap elején romlott, ám azt követően, hogy a kormány bejelentette: jövő évi államháztartási hiányt illetően 3 százalék alatti szintet céloz meg, a befektetők körében javult a megítélés. Ez az államcsőd kockázatát mutató CDS-felárakban, az állampapírok hozamaiban és a forint árfolyamában is látható volt. Londoni elemzők ennek kapcsán egyébként kitérnek arra, hogy ezen a területen további javulást hozhatnak a napokban bejelentett nagyobb ipari beruházások. A TD Securities hétfői elemzése szerint az Opel, az Audi és a Mercedes autógyárak több százmillió eurós beruházásai, ha azonnal nem is, ám hosszú távon valószínűleg „hatalmas” lendületet adnak a magyar gazdasági növekedésnek, több százalékponttal emelve az ipari kibocsátás éves szintű bővülési ütemét.

A jegybank elnök egy, a francia Le Monde lapnak adott interjúja kapcsán is elhangzott egy kérdés. A nyilatkozattal kapcsolatban itthon többféle magyarázat is megjelent arról, hogyan vélekedik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által nyújtott kölcsönnel kapcsolatban. Simor most a félreértéseket tisztázandó úgy fogalmazott: az interjúban „magyarázhatónak” mondta az IMF-kölcsön kapcsán a kormány döntését. Érthető ugyanis, ha a kabinet próbál egy olyan béklyótól szabadulni, ami korlátokat szab számára. Ugyanakkor nem biztos, hogy az a legrelevánsabb kérdés: Magyarországnak szüksége van-e a hitelre vagy sem, hiszen 2009 vége óta nem is hívtunk le belőle semmit. Simor úgy véli, azt kell megvizsgálni, hogy érdemes-e ilyen megállapodást kötni, ennek kapcsán pedig további kérdés, mibe kerül. Kifejtette: az IMF-hitel kamata mintegy 3,5 százalék, míg Magyarország devizakötvényeinek kamata 6-6,5. Ez a különbség az elmúlt évben megvolt, vagyis nem igazak azok a vélemények, amelyek szerint a valutaalap által biztosított forrás drága lenne. Emellett a kölcsön nem finanszírozást, hanem védőhálót szolgáltatott. Vagyis egyik oldalon jegybankárként sajnálja a kormány lépését, hogy megszakította a tárgyalásokat a IMF-fel, a másik oldalon viszont megérti, hogy a kabinet a saját útját szeretné járni a gazdaságpolitika alakítását illetően – jegyezte meg.

Ezzel kapcsolatban a Goldman Sachs londoni befektetési és elemző részlegének a napokban kiadott feltörekvő piaci helyzetértékelése megjegyzi: az októberi önkormányzati választások után sem számítanak arra, hogy a Fidesz azonnal újból felveszi a kapcsolatot a Nemzetközi Valutaalappal. A cég szerint mindazonáltal a kormány számára ebben az esetben sem kínálkozik más „pálya”, mint az, hogy önmagának megszabott költségvetési célok teljesítésére törekedjék. Bármilyen eltérés ettől a pályától fenntarthatatlanná tenné a közadóssághelyzetet.

Simor András jegybankelnök szerint az IMF-re, mint védőhálóra szükségünk lenne