Bár Medvegyev kétnapos kínai útján nagyszabású energetikai együttműködési szerződések születtek, az orosz elnök vizitje épp azt erősítette meg, amin változtatni szeretne: az energiahordozók exportján alapuló orosz gazdaság elsősorban nyersanyagforrásként lehet komoly partnere Kínának, amely azonban nagyvásárlóként is jó alkupozícióban van.

Az orosz elnök kínai kollégájával, Hu Csin-taóval ünnepélyesen bejelentette annak az ezer kilométeres vezetéknek az elkészültét, amelyen keresztül – az épülő Kelet-Szibéria–Csendes-óceán- (VSZTO-) vezetékhez kapcsolódva – Kína orosz kőolajhoz juthat 2011-től. A beruházás jól szimbolizálja a két ország gazdasági erőviszonyait: Peking 25 milliárd dollárt biztosított az építéshez, 2011–2030 között évi 15 millió tonna kőolajért cserébe. A megnyitott vezeték tehát már nem járul hozzá a 2008-as kőolajárcsúcs utáni csökkenés miatt deficitbe fordult orosz költségvetés helyzetének javításához, viszont segíti a kínai gazdaság további növekedését. Az orosz gazdaság tavaly 7,3 százalékkal csökkent, a kínai 9,3-mal nőtt.

Együttműködési megállapodás született a gázexportról is, igaz, a legfontosabb elem még tisztázatlan: a vételár. Márpedig Kínának megvan a lehetősége az olcsóbb földgázra: nem véletlen, hogy a Moszkvával még 2006-ban megkötött gázszállítási keretmegállapodásba mindeddig nem sikerült életet lehelni, bár a Gazprom mostani reményei szerint 2015-től évi 30 milliárd köbméter gázt szállíthat ázsiai szomszédjának.

Oroszország régóta törekszik arra, hogy diverzifikálja a döntően EU-ba irányuló szállításait, ám az unió keleti tagjaival szemben – amelyek Magyarországgal együtt alapvetően orosz forrásokból szerzik be a földgázt – Kína Közép-Ázsiából is hozzájuthat az energiahordozókhoz, közvetlen vezeté keken. Nemcsak a csövek építéséhez járult hozzá – tavaly elkészült az évi 15 milliárd köbméter kapacitású, hétezer kilométeres Közép-Ázsia–Kínavezeték, amely az év végéig megduplázza hozamát –, de jelen van a térség földgázmezőinek kitermelésénél is. A nyáron például Türkmenisztánnak juttattak 4,1 milliárd dolláros hitelt a 16 trillió köbméter gázt rejtő Dél-Jolotan mező feltárására.

Az orosz fél a nyersanyagexporton kívül a haditechnikai szállításokban játszik szerepet, ám Kína egyre kevesebb fegyvert importál, saját gyártással helyettesítve az orosz forrást. Emellett az atomenergia jelent üzleti lehetőséget Oroszország számára: az orosz atomügynökség (Roszatom) vezetője Szergej Kirienko megállapodást írt alá az orosz fél által 2007-re 3,3 milliárd dollárért megépített kétezer megawattos teljesítményű tianwani atomerőmű kapacitásának megkétszerezéséről.

A 2008-as 55-ről tavaly 39 milliárd dollárra eső áruforgalom 58 százalékát Kína exportja adta. Idén a forgalom elérheti az ötvenmilliárdot. Kína Oroszország második legnagyobb kereskedelmi partnere Németország után. Oroszország azonban Kína számára csak a tizedik.