Az EBRD elnöke szerint káros a devizahitelek megtiltása
A londoni székhelyű EBRD vezetője szerint a kelet-középeurópai régió országai több szempontból sem védettek egy adósságválság ellen: számos ország komoly államháztartási problémákkal küzd, amelyek közül példaként említette Magyarországot. Litvániában és Lettországban a magánadósságok okoznak nehézségeket, ezenkívül az euróövezetet sújtó államadósság-válság a térség valamennyi országára kihatott. „De ez nem jelenti azt, hogy egy a görögországihoz hasonló államháztartási pénzügyi válság kockázata készülődne jelenleg Keleten” – mutatott rá Thomas Mirow a Le Figaro című napilap hétvégi számában megjelent interjúban, amelyből az MTI szemlézett.
A lap azon kérdésére, hogy a tárgyalások megszakítása ellenére Magyarországnak szüksége lehet-e a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) újabb pénzügyi támogatásra, Mirow azt válaszolta: „Magyarországnak specifikus problémái vannak: a szomszédjainál nagyobb államadósság és a külföldi devizában felvett magánadósságok magas szintje. A forint válsága után a kormány elkötelezte magát, hogy jövőre 3 százalék alá szorítja a GDP-arányos államháztartási hiányt. Konkrét lépések történtek ebben az irányban, amelynek lehetővé kell tennie, hogy visszatérjen a nemzetközi befektetők bizalma”.
Az EBRD vezetője szerint a megszorítások szükségesek Európában, és biztos, hogy ki fognak hatni a gazdasági növekedésre. „De amikor éveken át a lehetőségeink felett élünk, meg kell fizetni annak az árát, legyen szó a magánszektorról vagy a közszféráról. Ez a feltétele az egészséges növekedés alapjainak. Még ha nehéz is ezt végigcsinálni, nincs más reális alternatíva” – tette hozzá.
Mirow ugyanakkor nem javasolja a kormányoknak a devizahitelek megtiltását, mert azok hiánya fékezi a növekedést. Véleménye szerint a bankoknak kell ügyelniük arra, hogy a ne folyósítsanak devizahitelt olyan kis- és középvállalatoknak vagy személyeknek, akik nem tudják ezt a kockázatot vállalni. Ez a banki szabályozás feladata – mutatott rá.
A lap kérdésre, hogy „jó dolog-e” a több európai országban, köztük Magyarországon megvalósuló bankadó, Mirow azt mondta: „Nagyon vigyázni kell egy ilyen adó mértékével, mivel azt várjuk, hogy valamennyi bank feltőkésedjen ahhoz, hogy ellenállóbb és stabilabb legyen. Ezt a célt a kormányoknak sem szabad elfelejteniük”.
A bankelnök elismerte, hogy a nagy európai bankoknak a pénzügyi válságot kísérő eladósodottsága miatt kevesebb a hitel a kelet-európai leányvállalatoknál is, és azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyeknek nincs hozzáférésük a pénzpiacokhoz, most nehezebb. Ezt azonban a jelenlegi helyzetben „természetesnek” tartja Mirow, s úgy véli, az EBRD-nek nincs mit az anyabankokszemérehánynia. Arra kérdésre, hogy Észtország 2011-es euróövezeti csatlakozása után melyik kelet-európai államban lesz bevezethető az euró, Mirow úgy vélte, hogy Lengyelország és Csehország rövid időn belül gazdaságilag olyan helyzetben lesz, hogy csatlakozhat az eurózónához. „De nem biztos, hogy megvan hozzá a politikai akarat. Csehország a versenyképességi kockázatokat hangsúlyozza, Lengyelországban az általános hozzáállás pozitívabbnak tűnik, a döntést a politikai integrációra vonatkozóan kell meghozni” – tette hozzá Mirow.
