A vétkezőkre két tizedet vetnének ki
A lényeg nem a méret, nem egy bajba jutott ország további észszerűtlen terhelése, hanem hogy lehessen végre büntetni, hogy precedens teremtődjék az unióban, azon belül most elsősorban az eurózónában – állítják brüsszeli források azzal kapcsolatban, hogy az uniós központban ez a hét – is – a pénzügyekről fog szólni. Tény, a maastrichti szerződés lehetővé teszi a költségvetési szabályok euróövezeti megszegőinek büntetését, aztán a stabilitási paktum – a túlzottdeficiteljárás legvégső fázisaként – a nemzeti össztermék (GDP) 0,5 százalékáig engedélyezte a lazítók szankcionálását, de ilyesmire soha nem került sor. Egyrészt a franciák és a németek egyszerűen kibújtak a kötelezettség alól, amikor őket kellett volna pénzbüntetéssel sújtani, és a büdzsé mellett magát a paktumot is fellazították. Másrészt a játszma eddig politikai vitában dőlt el, amelyben a tagállamok vonakodtak egymást megregulázni.
A görög válság, illetve a más jellegű, de tanulságos ír és spanyol gondok azonban rávilágítottak a rendszer gyenge pontjaira. Az utóbbi hónapok javaslatai és egyeztetései után a bizottság szerdán azt javasolja, hogy a megelőzés, a gazdaságpolitikai felügyelet és a szabályok betartatása érdekében a GDP 0,2 százalékáig büntethessen, ha valamely tagállam nem teljesíti a költségvetési hiány, vagy az államadósság csökkentésére előírt programot. A büntetés mértéke 0,1 százalék lenne, ha a versenyképességi mutatók kerülnek veszélybe. Ez utalás Írországra és Spanyolországra, ahol a költségvetés és az adósság mintaszerűen alakult a válság kirobbanásáig (vagyis a GDP 3 és 60 százaléka alatt maradt), de mindkét ország már gyengülő versenyképességi pályán mozgott, és senki sem figyelmeztethette őket, hogy módosítani kéne, például a bérpolitikában, vagy az ingatlanpiaci buborék megfelelő kezelésével. A szerdai bejelentés előttmaga a pénzügyi biztos, a finn Olli Rehn mondta el a részleteket az egyik finn napilapnak. Forrásaink szerint most arra teszik a hangsúlyt Brüsszelben, hogy elsősorban az eurózónában vágjanak rendet, s már a félrecsúszó folyamat elején be tudjanak avatkozni. A fegyelmezéshez először a kamatozó, aztán a nem kamatozó betét előírása jöhet szóba, végül – a makacs renitensekkel szemben – a pénzbüntetés. A megelőzésnek része, hogy a tagországok már az év első felében benyújtják gazdaságpolitikai célkitűzéseiket, s csak azok elfogadása, vagy kijavítása után látnak hozzá a következő évi nemzeti költségvetés elkészítéséhez. Ha mégis elcsúsznának a teljesítéssel, akkor a büntetés félautomatikusan lépne érvénybe, vagyis miután a bizottság kirótta őket, tíz napon belül a miniszterek tanácsa minősített többséggel ellene szavazhat.
Valójában az igazi újdonság ebben a döntéshozatalban rejlik, nem csoda, hogy több tagállam, például Franciaország és Olaszország továbbra is híve lenne a szubjektív megítélés fenntartásának, illetve vitatja az adósságszámítás módszertanát. E tekintetben kilenc tagország, zömükben az újak, illetve a svédek augusztusban levelet írtak Brüsszelbe – amelyre hivatalos választ még nem kaptak –, s azt javasolták, hogy a nyugdíjreformot valamiképpen számítsák be. A tagországok közül a németek ellenzik, ők a teljes szigor hívei. De értesüléseink szerint elképzelhető, hogy mégis figyelembe veszik a felvetést.
A németek a huszonhetekre nézve nagyjából egységes eljárási szabályokat akarnak, a franciáknak csak az eurózóna fontos, amelyből külön intézményt faragnának. Az euróövezethez csatlakozni kötelezett országok – nem tartoznak ide a britek, és korlátokkal ugyan, de a dánok sem –, szintén részt kell vegyenek a gazdaságpolitikák összehangolásában. Az euróövezeten kívüli országokat azzal büntetnék, hogy az uniós pénzalapokat megvonnák, ennek jogalapját azonban igen nehéz és hoszszadalmas megteremteni, ezért erről majd később lesz szó. A lengyelek azonban csak úgy mennének ilyesmibe bele, ha a nyugdíjszámításmódosul. A németek továbbra is szorgalmazzák, hogy súlyos kihágás esetén a tagországtól vonják meg a szavazati jogot. Ehhez a lisszaboni szerződést azonban módosítani kellene, de az ötlet nem került le a viták napirendjéről. E felbolydult légkörben kezdődik ma a vitafolyam.
