Tartani fogják az alapkamatot
Nem változtat az alapkamaton jövő hétfői ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa – szűrhető le a Népszabadságnak nyilatkozó elemzők válaszaiból. – A csökkentésre és az emelésre sincs semmi ok – jegyezte meg Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, aki azon a véleményen van, hogy legkorábban a jövő év második negyedévében változhat az alapkamat, s akkor csökkenteni fog a tanács. Úgy véli, hogy az elmúlt alkalommal a növelés mellett szavazó két monetáris tanácstag, Bihari Péter és Simor András is a tartás mellett lesz, mivel azóta komoly változások történtek: a kormány bejelentette, hogy 3 százalék alatt akarja tartani a jövő évi hiányt, így a tanácstagok által említett bizonytalansági elemek közül ez „kikerült a rendszerből”.
Barta György, a CIB Bank elemzője arra figyelmeztet, hogy a deficitcélhoz vezető út részleteit még nem ismertette a kabinet, márpedig erre kíváncsiak a befektetők. – Pontosan ezért kivár az MNB, és hétfőn sem nyúl a kamathoz –jegyezte meg. A részleteket az önkormányzati választás után hozzák nyilvánosságra, akkor derül ki a piac reakciója, amelyek lehetnek nagyon pozitívak, de ellenkező esetben vezethetnek leminősítéshez is. A szakértők mindazonáltal úgy gondolják, a büdzsében lesz érdemi kiadáscsökkentés. Tényekről senki sem tud, de „oly nagy a titkolózás a költségvetés körül, hogy alighanem vannak ilyen tervek”.
– Ezeket a kockázatokat figyelmen kívül hagyva azért lenne helye a kamatcsökkentésnek – jegyezték meg mindketten. A legutóbb közölt inflációs adat, valamint a visszafogott belső kereslet sem olyan szintű, ami ne adna teret egy vágásnak. Török Zoltán megjegyezte: a KSH által közölt júliusi kiskereskedelmi forgalmi adat ugyan váratlanul jó lett, de még nem lehet kijelenteni, hogy trendfordulóról van szó. Az inflációról pedig Barta György tartja azt, hogy nem kell számolni a külföldről érkező árnyomással: az olaj ára nem emelkedett az utóbbi időszakban, 75-80 dollár között mozgott a hordónkénti ár.
A forint árfolyama is stabilizálódott az utóbbi időben, amiben szerepe volt a hiánycélokkal kapcsolatban tett kormányzati nyilatkozatoknak, és a nemzetközi környezet is jobb, mint néhány hete volt. Az euró például most 280, a svájci frank –a látványos gyengülését követő enyhe erősödése után – 214 forint közelében mozog. A forint számára az is segítséget jelentett, hogy az euró erősödött a dollárral szemben, ami a feltörekvő piacok felé fordította a befektetők figyelmét. Eközben a svájci frank gyengült az euróval szemben, ami szintén fellélegzésre adott okot. Barta kifejtette: az euró árfolyama év végére 270 forintra süllyedhet, a svájci frank jegyzése pedig a 200 forint körüli szinthez lesz közeli. Ehhez persze szükség van arra, hogy az őszi kormányzati bejelentések megfelelőek legyenek.
Külföldről kicsit másképp látják a hétfői tanácsülést. Londoni elemzők úgy vélik, az emelés és a nem emelés is terítéken van, bár hozzáteszik: előbbire igen kevés az esély. Csökkentés – bár tere lenne – szerintük sem jöhet szóba, miután ennek útjában állnak az Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások jövőjével kapcsolatos piaci bizonytalanságok. A Morgan Stanley londoni elemzői állítják: a kormányzati retorika hangvételében bekövetkezett változás –a vártnál jobb augusztusi inflációs adatokkal együtt – enyhítette a kamatemelés lehetőségével kapcsolatos aggodalmakat. A cég szerint a kormány nyilatkozatainak hangvétele nagyon különbözik az alig néhány hete is használt, meglehetősen konfrontatív hangtól, és e változás egyértelmű célja a piaci szereplők megnyugtatása a költségvetési tervekkel kapcsolatban.
Megint vitték az államkötvényeket
– Magyarország megítélésének javulására utal az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tegnapi államkötvény-aukciójának eredménye is – mondta egybehangzóan Barta György és Török Zoltán. Az előző értékesítés is jól alakult – azt közvetlenül a háromszázalékos jövő évi hiánycéllal kapcsolatos kormányzati bejelentések után tartották –, s a mostaniról is hasonló mondható el, hiszen a felkínált 50 milliárd forint értékű 3, 5 és 10 éves papírokat két és félszeresen túljegyezték. Ennek következtében az ÁKK 5 milliárd forinttal magasabb összeget értékesített a meghirdetettnél. Ráadásul az előző aukcióhoz képest a hozamok is csökkentek 40, 39 és 42 bázisponttal.
